„Nem vagyok elég jó?” – Az imposztor-szindróma és a szakmai önbizalom építése 

Vajon miért olyan gyakori, hogy a pályakezdők és tapasztalt szakemberek egyaránt megkérdőjelezik saját rátermettségüket, és hogyan segíthet ezen az imposztor-szindróma felismerése

Képzeld el, hogy végre sikerült megtalálnod az irányt és kezd tisztulni a kép: hónapok (vagy akár évek) útkeresése után most már tudod, merre szeretnél indulni a karrieredben. Elméletben minden adott a sikerhez: megvannak a képességeid, elvégezted a tanulmányaidat, talán már némi gyakorlati tapasztalatot is szereztél. Megírtad az önéletrajzod, jelentkeztél állásokra, és talán már az első interjúkon is túl vagy. Sőt, lehet, hogy az első komolyabb munkalehetőségedet is megkaptad. Ott ülsz az új munkahelyeden vagy épp az első projekteden dolgozol. Minden jel arra mutat, hogy jó úton haladsz, de ahelyett, hogy büszkeséget és izgatottságot éreznél, egy furcsa, szorongató gondolat motoszkál benned: 

 „Biztosan volt nálam jobb jelölt, megérdemlem ezt a lehetőséget?” „Mi van, ha kiderül, hogy nem is értek hozzá?” „Talán csak szerencsém volt…”

Ha ezek a gondolatok ismerősek, akkor valószínűleg te is megtapasztaltad már az imposztor-szindrómát – azt az érzést, hogy nem vagy elég jó, és hogy előbb-utóbb mindenki rájön, hogy „tévedésből” kerültél oda, ahol vagy. Ez a jelenség különösen gyakori a karrier elején, amikor még nem érzed magad elég tapasztaltnak, és úgy tűnik, hogy mindenki más magabiztosabb és profibb nálad.

Pedig az imposztor-szindróma nem a valódi képességeidről szól, hanem arról, hogyan értelmezed a saját sikereidet és hibáidat. Éppen ezért, a rossz hír az, hogy karrierutunk minden pontján szembe találhatjuk magunkat ezzel a szorongató érzéssel. Viszont jó hírem is van: tudatosan lehet dolgozni azon, hogy ezt a belső kritikust elcsendesítsd, és magabiztosabbá válj a szakmai pályád során.

Nézzük jobban az imposztor jelenség mögé, hogy megértsük, hogyan működik és mit tehetünk ellene! (Igen, a többes szám rám, a szerzőre is vonatkozik, mert hidd el, nem vagy egyedül az érzéssel és 8-10 év szakmai tapasztalattal a hátam mögött, ugyanúgy megkérdőjelezem saját magam, de épp ezért, profi lettem, így az imposztor szindróma kezelésében már nincs imposztor szindrómám). 

Mi az imposztor-szindróma? 

Az imposztor-szindróma egy pszichológiai jelenség, amelyben az érintett személy kétségbe vonja saját sikereit, és attól fél, hogy előbb-utóbb „lelepleződik”, mint aki nem elég kompetens. Az érintettek hajlamosak a sikereiket szerencsének vagy külső tényezőknek tulajdonítani, miközben a legkisebb hibáikért is önmagukat hibáztatják. 

Miért éppen a karrier elején jelenik meg?

• A pályakezdés időszaka tele van bizonytalansággal:
• Az iskolapadból kilépve először találkozunk a munka világának elvárásaival.
• Egy szakmai környezetben könnyű azt érezni, hogy mindenki más sokkal tapasztaltabb és magabiztosabb nálunk.
• A visszajelzések hiánya vagy az első kritikák könnyen megingathatják az önbizalmunkat. És valljuk be, sajnos az oktatási intézmények osztályozási és visszajelzési rendszere nem feltétlen segít nekünk ebben.
• A közösségi média és a szakmai platformok (pl. LinkedIn) gyakran csak a sikertörténeteket mutatják, ami erősítheti az összehasonlítási kényszert. 

Mit tehetsz az imposztor-szindróma ellen? 

✅ Tudatosítsd, hogy nem vagy egyedül!

A legtöbb sikeres ember élete valamely pontján szintén szembesült ezzel az érzéssel – még azok is, akiknek a magabiztossága elsőre megkérdőjelezhetetlennek tűnik. Ha teheted, beszélgess minél többet azokkal, akikre szakmailag, vagy emberileg felnézel. Kérdezgesd őket a saját karrier útjukról, vagy hallgass ilyen témájú podcasteket. Meglepődnél, mennyi hasonló történetet hallhatsz híres emberektől is ebben a témában. 

✅ Vezess „siker-naplót”!

Írd le minden héten azokat a dolgokat, amelyeket elértél, amiben fejlődtél, és amit jól csináltál. Ezek segítenek reális képet alkotni önmagadról. Az erősségeinket általában mások sokkal jobban látják, mint mi magunk. Azok, akik közelebbről ismernek minket, meglepően pontosan tudják, miben vagyunk kiemelkedően jók. Ezért extra segítség lehet, ha a hozzád közel állókat kéred meg, hogy segítsenek reflektálni az erősségeidre. Írj 3-5 embernek, akik szerinted jól ismernek téged és készíts velük erősség interjút (a módszer Mórocz Kata Purpose Prototyping karrier coaching programjának része). 

Íme néhány kérdés inspirációnak, de nyugodtan egészítsd ki a saját kíváncsiságod mentén:

• Mesélj egy történetet, ami szerinted “tipikusan én vagyok”, ami nagyon jellemez engem (pozitív értelemben)!
• Milyen helyzetekben kérnéd a segítségem, vagy a tanácsomat? Miért?
• Ha egy csapattal egy lakatlan szigeten kötnénk ki, te milyen szerepben tudnál engem elképzelni? Miben lennék szerinted a leghasznosabb? 

✅ Tanuld meg értékelni a visszajelzéseket!

Ha elismerést kapsz, ne bagatellizáld el („csak szerencsém volt”), hanem fogadd el, és tedd el emlékbe, hogy később is visszanézhesd. Hozz létre egy "Dicsőségmappát" (digitálisan vagy papíron), és mentsd el benne azokat a visszajelzéseket, amelyek megerősítenek. Amikor bizonytalannak érzed magad, olvasd vissza őket! 

✅ Ne a tökéletességre törekedj, hanem a fejlődésre!

Senki sem várja el, hogy mindent elsőre tudj. A munkáltatók is tisztában vannak azzal, hogy a karrier elején még tanulási fázisban vagy. Próbáld ki a „még” szót! Ha azon kapod magad, hogy azt gondolod, „Nem vagyok elég jó ebben”, tedd hozzá: „…még.” Ez a kis változtatás a gondolkodásmódban hatalmas különbséget jelenthet. 

✅ Merj segítséget kérni!

Nem a gyengeség jele, ha kérdezel – sőt, a legtapasztaltabb szakemberek is folyamatosan tanulnak másoktól. Keress egy mentort vagy támogató közösséget, akikhez fordulhatsz kérdéseiddel. Egy online szakmai csoport, egy idősebb kolléga vagy egy barát is segíthet. Amikor kérdezel, próbálj meg konkrét lenni és előzetesen átgondolni a helyzetet. Általános kérdés helyett: „Mit tanácsolsz egy kezdőnek ezen a területen?”

• Okos kérdés: „Melyik készség bizonyult számodra a leghasznosabbnak a kezdeti időszakban, és hogyan fejlesztetted?” Túl nyitott kérdés helyett: „Mit gondolsz erről a projektről?”
• Okos kérdés: „Szerinted hogyan tehetném még hatékonyabbá ezt a prezentációt, különös tekintettel az adatok vizualizálására?” Bizonytalanság helyett: „Jó ez így?”
• Okos kérdés: „Láttam, hogy ezt így oldottad meg – mesélnél róla, mi alapján döntöttél így? Milyen szempontokat érdemes figyelembe vennem egy hasonló helyzetben?”

✅ Gyakorold az önbizalmat! 

“Fake it till you make it” avagy játszd el, amíg valósággá nem válik, persze csak józan keretek között.
Próbálj meg egy „magabiztos” testbeszédet, amikor bemutatkozol vagy megszólalsz egy meetingen. A fizikai viselkedésed hatással lehet a belső érzéseidre is. 

Hallottál már a Superman pózról? Amy Cuddy, a Harward Egyetem professzora szerint, már csupán 2 perc a Superman pózban is sokat javíthat az önbizalmunkon! Állj egyenesen, húzd ki magad, amennyire csak tudod, és vagy emeld magasra a kezed a fejed fölé, vagy kis terpeszben álldogálj 1-2 percet, csípőre tett kézzel.

Szóval, ha néha úgy érzed, hogy nem vagy elég jó, emlékeztesd magad: ha kételkedsz magadban, az csak azt jelenti, hogy fejlődni akarsz – és ez önmagában is erősség. A siker nem szerencse kérdése, hanem annak az eredménye, hogy beletetted a munkát – és ez már önmagában is bizonyíték arra, hogy igenis megérdemled a helyed.

Legalábbis bízom benne…azt hiszem. Vagy nem?
Mi van, ha ezt a lehetőséget csak azért kaptam mert szerencsém volt és semmi értelme a cikkemnek?
Na jó, inkább most befejezem, mielőtt teljesen belegabalyodok. :) 

Szerző: 
Kereszti Zsófia

​A pályakezdés időszakában az Europass is melletted van!

Ismerd meg ingyenes szolgáltatásainkat, melyek segítenek magabiztosan beindítani karriered.​

Ha pedig esetleg még pályaválasztás előtt állsz, az Europass önéletrajz és motivációs levél segítségével tökéletes álláspályázati anyagot állíthatsz össze!

Europass profiloddal pedig állások között is böngészhetsz, melyekre könnyedén jelentkezhetsz is. 

Jövő heti cikkünkben a fiatal munkavállalók előtt álló kihívások és a legjobb túlélési stratégiákról olvashatsz.

Olvasd el „Út a tudatos karrierhez: Önismerettől az önvezetésig” cikksorozatunk többi részét is!