Az európai munkavállalók mintegy 50%-a nem részesül a munkáltatója által szervezett képzésben. Ki tölti be ezt az űrt, és hogyan valósul meg valójában a munkahelyi tanulás?

A kérdések megválaszolására 2023-2024 között az Európai Képzési és Tanulási Felmérés (European Training and Learning Survey-ETLS) több mint 44 000 munkavállalótól gyűjtött adatokat az Európai Unió 27 tagállamában, valamint Izlandon és Norvégiában. Az ETLS a részvételi arányokon és képzési órákon túl azt vizsgálja, mi ösztönzi a készségfejlesztést, és kinek – a munkáltatónak vagy a munkavállalónak – a felelőssége annak megvalósítása. Az első eredmények már olvashatók a Cedefop legfrissebb jelentésében.

A munkahelyi tényező 

A készségfejlesztést nem egyetlen dolgon múlik, hanem azon, hogyan hat egymásra az egyén és munkahelyi környezete. Személyes tulajdonságok - egyéni motiváció és képességek, valamint az adott lehetőségek - mind szerepet játszanak a készségfejlesztésben, de ugyanennyire befolyásoló a munkahelyi környezet is. A munkavállalók tanulási motivációja és elkötelezettsége négy fő dolgon múlik: 

• a fizetésen, 

• a vezetői támogatáson, 

• a karrierlehetőségeken, 

• és a munkahelyi tanulási kultúrán. 

Ha a dolgozók elutasítják a képzéseket, a hiba nem a hozzáállásukban, hanem a munkahelyi környezetben van. 

Ez közvetlenül meghatározza az Európai Unió és a tagállamok készségfejlesztési politikájának irányát. A készségfejlődés legmeghatározóbb előrejelzői közé tartoznak: 

• a munkahelyi autonómia és a tanuláshoz nyújtott vezetői támogatás; 

• a világos tanulási célok és annak pontos ismerete, hogy mit kell elsajátítani; 

• annak észlelése, hogy a tanulás számít a szakmai előmenetel szempontjából; 

• a kezelhető munkaterhelés, amely teret enged a reflexiónak és a fejlődésnek. 

 Ezeket a tényezőket a munkahelyi vezetés és a szervezeti felépítés határozza meg. Ott, ahol a túlzott versengés miatt folyton összemérik az egyéni teljesítményeket, háttérbe szorul a fejlődés. Amikor a hangsúly a másik felülteljesítésére és nem a tudásmegosztásra kerül, a tanulási folyamatok elakadnak.  

Autodidakta tanulás és az első lépés a készséghiány kezeléséhez 

A munkavállalók sokat fejlődhetnek azáltal, hogy tanulnak egymástól, megfigyelik a kollégáikat, és új módszereket próbálnak ki a gyakorlatban. Emellett a szabadidős olvasás, a hobbitanulás és az önreflexió is hatékonyan bővíti a készségeiket. Az önálló tanulás még jellemzőbbé válik, ha a munkáltató által kínált képzések köre szűkös, vagy nem felel meg az igényeknek. Nyitott kérdés marad azonban, hogy ez az autodidakta fejlesztés képes-e teljesen pótolni a formális képzések hiányát. 

Az egyik leginkább magától értetődőnek tűnő, mégis meglepő kutatási eredmény azokat érinti, akik a legkevésbé érezték magukat felkészültnek. Azok a munkavállalók, akik a felmérés évének elején készséghiánnyal küzdöttek, az év végére a legtöbbet fejlődők közé tartoztak. Ez arra utal, hogy a hiányosságok felismerése gyakran az első lépés a megszüntetésük felé. 

A tanulási feltételek megteremtése - szakpolitikai következtetések 

Miközben Európa a versenyképességre és a rugalmas reziliencia-képességre törekszik a digitális és zöld átállás révén, központi kérdéssé válik annak biztosítása, hogy a munkavállalók készségei lépést tartsanak a változó igényekkel. Az adatok azt mutatják, hogy tudatos és támogató munkahelyi környezet nélkül ez ritkán valósul meg. Azok a munkahelyek, amelyek a tanulást összekapcsolják a karrierfejlesztéssel, és valódi autonómiát biztosítanak a munkavállalóknak, következetesen jobb eredményeket produkálnak, mint a többi intézmény. 

Mind a Készségek Uniója (Union of Skills), mind az Ipar 5.0 keretrendszer az emberközpontú munkahelyeket helyezi Európa gazdasági stratégiájának középpontjába. Az ETLS megállapításai konkrét alapot adnak ennek az ambíciónak továbbá rámutatnak arra, hogy a tanulás ott válik valósággá, ahol a munkavállalók szabadságot, támogatást és valódi fejlődési lehetőséget kapnak. Ezek a feltételek a munkahelyi struktúra kialakításától függenek, nem pedig az egyéni hozzáállástól – így a szakpolitika is képes befolyásolni őket.  

Cikk forrása: Cedefop​