Mik azok a „zöld-készségek” és miért fontosabbak 2025-ben, mint valaha?

A Cedefop a közelmúltban négy, – a kiskereskedelem, az élelmiszeripar, a hulladékgazdálkodás és a járműmérnökség területeiről érkező – a fenntartható átalakulás élvonalában járó vállalattal készített esettanulmányokat. A beszélgetések során a cégek bemutatták, hogyan alakítják át munkaerő-igényeiket annak érdekében, hogy megfeleljenek a tisztább gazdaság és egy zöldebb társadalom követelményeinek.

Készségigények átalakulása

A zöld átállás messze túlmutat a tisztább termelésen és a kibocsátások csökkentésén – alapjaiban alakítja át a munkahelyeket és a foglalkoztatási struktúrákat. Új munkakörök jelennek meg, a meglévő munkakörök pedig zöldebb és digitálisabb profilt kapnak.A legszembetűnőbb változások a műszaki területeken tapasztalhatók.

A járműmérnöki szektorban például a dízelmotorokról az elektromos és hibrid meghajtásra való áttérés megnövelte az igényt a következő szakemberek iránt:

• nagyfeszültségű rendszerek specialistái

• hidrogénmérnökök

• akkumulátorrendszer-tervezők 

A gépészeti szerepkörök egyre inkább adatalapúvá válnak: a szerviztechnikusok már nem hagyományos hardverekkel, hanem főként szoftverrel és elemzéssel dolgoznak.

Hasonló tendenciák figyelhetők meg az élelmiszeriparban is, ahol a fenntartható mezőgazdaság és a körforgásos termelési gyakorlatok iránti törekvések olyan új szerepeket hoztak létre, mint a környezetmérnök, a digitálisan képzett agronómus és az energiamenedzser. Ezek a munkakörök szakterületi tudást és interdiszciplináris kompetenciákat igényelnek az adatelemzés, a szabályozási megfelelés és a feltörekvő technológiák terén – ez a fejlődés visszaköszön a Cedefop mezőgazdaság-élelmiszeripari készség-előrejelzési tanulmányában és hulladékgazdálkodási kutatásaiban is.

Új munkakörök, új elvárások

A zöld átállás új, hibrid szerepköröket is létrehoz, amelyek a fenntarthatóságot ötvözik a már meglévő vállalati struktúrákkal. Egy sportcikk-kiskereskedelmi vállalatnál például:

• a pénzügyi szakembereknek érteniük kell a karbonlábnyom-számításhoz és a zöld KPI-okhoz,

• a terméktervezők a körforgásos gazdálkodást és a javíthatóságot építik be a tervekbe,

• a jogi szakértők pedig klímavonatkozású jogszabályokat elemeznek. 

A stratégiai szerepek, mint a fenntarthatósági igazgató (Chief Sustainability Officer) vagy az értékteremtési igazgató (Chief Value Officer) is egyre elterjedtebbek. 

Soft skillek és digitális jártasság

Bár a technikai készségek fejlesztése elengedhetetlen, a soft skillek továbbra is kulcsfontosságúak. 

A négy vizsgált vállalat munkatársai egyöntetűen hangsúlyozták:

• A problémamegoldás jelentőségét,

• az alkalmazkodóképességet,

• a kreativitást és a kritikus gondolkodást. 

Ezek a soft skillek – a növekvő digitális jártassági elvárásokkal együtt – új munkakör-profilt alakítanak ki. 

 A zöld és a digitális átállás szorosan összefonódik: az élelmiszer-feldolgozásban a QR-kód alapú ellátási lánc-átláthatóságtól kezdve, a mesterséges intelligenciával támogatott vízmegfigyelésen át a járműiparban használt akkumulátordiagnosztikáig. 

 Tesztelje digitális készségeit az Europassal!

Milyen jövő vár a szakképzésben tevékenykedő intézményekre?

A Cedefop vállalati interjúiban megfogalmazott kulcsfontosságú tanulságok ébresztőként szolgálnak a szakképzési rendszerek számára, hogy gyorsan és határozottan alkalmazkodjanak az új elvárásokhoz. A zöld átállás érdekében a szakképzési és élethosszig tartó tanulási politikáknak rendszerszemléletet és alkalmazkodóképességet kell mutatniuk annak érdekében, hogy:

• Előrejelezzék a gyorsan változó készségigényeket,

• támogassák a készségfejlesztést és az átképzést minden szinten,

• lehetővé tegyék a rugalmas, moduláris tanulási és képesítési lehetőségeket.

A zöld forradalom a szakképzésben és készségfejlesztésben alapvető hajtóereje az Európai Zöld Megállapodásnak, a Tisztaipar-megállapodásnak is.

Forrás: Cedefop ​