A mesterséges intelligencia (MI) villámgyors fejlődése és terjedése egyaránt tartogat számtalan pozitívumot és potenciális kockázatot is. Az unió elébe megy a problémáknak és hatékony szabályozást, valamint felügyeletet vezet be.

A mesterséges intelligencia vagy röviden MI kifejezés lassan senki számára nem lesz ismeretlen, hiszen annak térnyerését napról napra érezhetjük a saját életünkben, a mindennapjainkban is. Az új technológia számos előnyt hordoz magával a jobb orvosi ellátástól kezdve a színvonalasabb oktatásig.

A mesterséges intelligencia technológiai fejlődésének és terjedésének gyorsasága azonban kérdéseket vethet fel. Míg a legtöbb MI rendszer nem jelent kockázatot, léteznek olyan változatok, melyekkel, a nemkívánatos hatások elkerülése érdekében, foglalkozni kell.

A technológia veszélyeinek minimálisra csökkentése és a pozitívumok leghatékonyabb kihasználása érdekében az EU az egységes fellépés mellett döntött. Az uniós jogszabály a világon az első, amely átfogóan foglalkozik a mesterséges intelligencia kérdéskörével, beleértve az egészséget, a biztonságot és az alapvető jogokat érintő kockázatokat. A rendelet védi továbbá a demokráciát, a jogállamiságot és a környezetet is.

Az új jogszabállyal kapcsolatban felmerült kérdések és a részletes válaszok megismerhetőek az europa.eu oldalon. 

Miért kell szabályozni a mesterséges intelligencia használatát?

Az MI-t számos területen használják már, viszont kihívást jelentenek az olyan alkalmazások, mint a biometrikus azonosító rendszerek vagy a mesterséges intelligencián alapuló döntéshozatal a munkaerő-felvétel, az oktatás, az egészségügy vagy a bűnüldözés területén. Többek között ezekre a potenciális rendszerszintű kockázatokra tekintettel vezeti be az EU az egységes szabályozást és felügyeletet.

Kikre vonatkozik a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály?

A jogi keret az EU-n belüli és kívüli állami és magánszereplőkre egyaránt vonatkozik, amennyiben MI-rendszert hoznak forgalomba az uniós piacon, vagy MI-rendszerük használata érinti az EU-ban tartózkodó embereket. Az ingyenes és nyílt forráskódú modellek szolgáltatói e kötelezettségek többsége alól mentesülnek.

A Bizottság olyan kockázatalapú megközelítést javasolt, amely négy szintet különböztet meg, valamint meghatározza az általános célú modellekre jellemző kockázatokat:

1. minimális kockázat

2. magas kockázat

3. elfogadhatatlan kockázat

4. átláthatósággal kapcsolatos egyedi kockázat.

Az oktatás és foglalkoztatás területén

1. a tanulmányi eredmények értékelése,

2. a tanulási folyamat irányítása,

3. a csalások leleplezése,

4. foglalkoztatás,

5. a munkavállalók irányítása és

6. az önfoglalkoztatáshoz való hozzáférés, pl. célzott álláshirdetések közzététele, álláspályázatok elemzése és szűrése, valamint a jelöltek értékelése is mind a magas kockázatú felhasználási esetek kategóriájába tartoznak.

Milyen szankciókra lehet számítani jogsértés esetén?

A rendelet követelményeit nem teljesítő MI-rendszerek forgalomba hozatala, illetve használata esetére a tagállamoknak a jogsértésekkel kapcsolatban hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat állapítottak meg, ideértve a közigazgatási bírságokat is, melyekről tájékoztatniuk kell a Bizottságot. 

További információk: Artificial Intelligence – Q&As (europa.eu)