Hírek

2017.04.13

Z generációs vagyok - mit gondolnak rólam a munkaadók?

Néhány éve még az Y generációtól (1981-1994 között születettek) fájt a munkáltatók feje, ugyanis ők olyan újfajta szellemet, hozzáállást, attitűdöt hoztak magukkal, ami nagymértékben különbözött a korábbi pályakezdőkétől, éppen ezért nehezebben értették, kezelték az idősebbek. Néhány tipikus példa ezek közül: jobban tudják képviselni saját érdekeiket, ügyesebbek a határok meghúzásában, törekszenek az egyenrangú, partneri kapcsolatokra, erős versenyszellem és teljesítési vágy van bennük, sokszor túlzott határozottsággal és magabiztossággal leplezik a belső kételyeiket, önbizalomhiányukat.

Akkor még nem is sejtették, hogy ez a korosztály mintegy átvezetésként szolgált, a mostanában végző, iskolapadból a munka világába lépők felé. Ha nem értették az Y generációt, és nehézségeket okozott az integrációjuk, akkor a Z generáció (1995-2010 között születtek) bizony még több fejtörést okozhat egy munkahelyi környezetben.

Miért is mondom ezt, és mire érdemes felkészülni a mostani pályakezdőknek?

Jelenleg a munkaerőpiac gerincét az un. X generáció alkotja (1965-1980 között születtek). A vezetői székek többségét is ők uralják. Hívhatnánk őket munka hőse, vagy sokszor inkább munkamániás generációnak is. Sokuknál megfigyelhető a munka-magánélet egyensúlyának felborulása a család rovására. Sokan viszonylag hamar kerültek magasabb pozíciókba, mert amikor ők indultak, akkor nyíltak meg a határok, akkor érkezett Magyarországra a legtöbb multinacionális cég, akik már a friss tudást, a nyelveket beszélő munkaerőt keresték, amivel ők már rendelkeztek. Úgy is mondhatnánk, hogy jókor voltak jó helyen. 

Ez a korosztály a maximális önállóságot, a „tegyél azért, hogy előrébb juss” hozzáállást szokta meg, illetve a „becsüld meg a munkahelyed, tarts ki, bírd ki” attitűd is tapasztalható náluk, hiszen szüleiktől még ezt hallották, ezt tanulták. 

Ha egy frissen végzett fiatal kerül a közelükbe, a fejükben az alábbi mondatok jelennek meg: „nyugi-nyugi pajtikám, fusd le te is a köreidet, aztán majd beszélhetünk a további lépéseidről. Először bizonyíts, aztán majd meglátjuk, milyen lehetőségeid vannak”.

Ezzel szemben a Z generáció nagy része azt várja, hogy jól érezze magát a munkahelyen, érdekes, izgalmas feladatokat kapjon, és néhány év múlva abban a székben üljön, ahol most a főnöke van. Sokak fejében az is megfordul, hogy nem is kifejezetten dolgozni szeretnének, hanem sok pénzt keresni. Azaz nem is a teljesítmény a fontos, hanem a magas fizetés, amit nem baj, ha kevesebb munkával is el lehet érni. 

Ez például rögtön egy olyan pont, amit érdemes átgondolni pályakezdőként. A cégek igyekeznek minél inkább vonzóbbá tenni magukat, hiszen egyre kevesebb az a megfelelő szakember, akik közül tudnak választani, és egyre nagyobb a verseny a fiatalokért – azért a munkahelyen a legfőbb cél, hogy haladjon az elvégzendő feladat, és elérjék az elvárt teljesítményt.

Több vezető panaszkodott arról az elmúlt évben, hogy a próbaidő alatt, vagy akár gyakornokként egyszer csak úgy gondolta a fiatal kolléga, hogy mégsem szeretne tovább itt dolgozni, és ezt nem jelezte senkinek, csak a következő naptól már nem jelent meg és nem is nagyon lehetett elérni. Az ilyen tapasztalatok után gyakran rásütik a mostani kezdő korosztályra, hogy felelőtlenek, nem érzik a súlyát a döntéseiknek. Elkerülve az ilyen jellegű kellemetlenségeket érdemes a belépéskor végigolvasni a szerződést, és/vagy a HR-es kollégát alaposan kikérdezni a feltételekről, akár arról is, hogy mi a menete annak, ha valaki rájön, hogy ez mégsem az ő világa.

Amit egyre gyakrabban tapasztalok, és a kutatások is ezt igazolják, hogy igen éles konfliktus tud kialakulni az Y és a Z generáció tagjai között. Azt gondolnánk, hogy a fiatalok jobban megérthetik egymást, de pont az ellenkezőjének vagyunk tanui. Kezdőként érdemes erre felkészülni, nem megijedni, és értetlenül állni a helyzet előtt. Ennek a hátterében az áll, hogy az Y generációs munkavállaló is fiatal még, és legtöbbször szorult helyzetben érzi magát. Felülről még bőven nem üresek azok a székek, ahol ő szívesen látná magát, alulról pedig már érkezik a következő friss korosztály, sokkal lazább hozzáállással, teljesen más szemlélettel, globális nyitottsággal és gondolkodásmóddal, és úgy érzi, préseli őt. Ez feszíti nagyon, amit sokszor úgy tud kezelni, hogy lefelé betart, ezzel megnehezítve a tőle fiatalabbak életét.

Jelenleg is azt éljük meg, hogy a fiatalság – mint ahogy ezt mindig is tette - sok határfeszegető kérdéssel jelenik meg. Ez szintén konfliktusforráshoz vezethet egy munkahelyen, még akkor is, ha ezek előrébb vivő újítások, és mindenkinek a javára válnának, de változásokat eredményezhet, amitől pedig alapjaiban tart az ember. Íme néhány gyakoribb példa:

  • Munkavégzés helye, ideje: a fiatalabbak egyre inkább feszegetik a munkavégzés helyére és idejére vonatkozó előírásokat, valljuk be, jogosan, hiszen a mostani technikai fejlettséggel, a munkák többsége bárhonnan és bármikor elvégezhető. Éppen ezért felértékelődnek az atipikus foglalkoztatási formák, amitől az idősebb nemzedékek még idegenkednek.
  • Tudás megítélésének változása: a lexikális tudás fontosságát, értékét átvette annak a tudása, hogy mit hol találok meg, amit szintén nehezebben visel főként az ötven feletti korosztály.
  • Kommunikációs csatornák és formák: az idősebbek inkább a személyes, vagy e-mailen történőt részesítik előnyben, de ahogy haladunk a fiatalok felé, egyre inkább az azonnali, egyidejű, és lehetőleg írásbeli kommunikációt biztosító formák kerülnek előtérbe (chat felületek).
  • Tanulás, újdonságok megismerése: a fiatalabbak egyre inkább élmény alapon tudnak és szeretnek befogadni új ismereteket, az idősebb generációk ezzel szemben még úgy szocializálódtak, hogy szöveg formájában is szívesen átolvasnak újabb tudnivalókat.
  • Infotechnikai eszközök ismerete, használata és az online-offline térben való mozgás: más úgy felnőni, hogy nem éltél olyan világban, hogy ne lett volna számítógép és internet, és nagyon más úgy működtetni a kommunikációt, hogy postán és tárcsázós telefonon kell eljuttatni az információt a másikhoz.

Gyakran azt látom egy munkahelyen, hogy mivel mindenki igyekszik haladni a korral, azért nagyon hasonló igények jelennek meg kortól függetlenül. A nagy különbség az, hogy a fiatalabbak ki is mondják ezeket, tesznek érte, képviselik elvárásaikat, és könnyebben tudnak váltani is, ha azt látják, hogy nem azt kapják egy munkahelyen, amit elvárnának, míg az idősebb korosztály ezt kevéssé gondolja, és teszi így.

A jelenlegi helyzet nem könnyű egyik fél számára sem. Mindkét oldal részéről érdemes nyitottan, elfogadóan és türelemmel közelíteni a másik felé, ez sok helyzetben segíthet. Ha arra koncentrálunk, hogy mit tudunk tanulni a másiktól, hogyan tudunk minél több nyer-nyer helyzetet kialakítani egymás között, akkor biztosan létre tud jönni a szinergia az együttműködésben.

 

Összeállította: Lerf Andrea, coach, tréner

 

További kérdése van?

Az Europass dokumentumokkal kapcsolatban további információkat igényel?
Tegye fel kérdését a Nemzeti Europass Központ munkatársának
Telefonon: 06-1-236-5050 (hétköznap 9 – 13 óra között)
E-mailen: europass@tpf.hu

Az europass.hu honlapon sütiket (cookie-kat) használunk a jobb felhasználói élmény érdekében. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát. Tudjon meg többet »

Olvasta már? ×