Hírek

2014.04.22

Megváltozott igények a munkaerőpiacon – Az Europass önéletrajz segít a pályakezdők elhelyezkedésében

Nem az a fontos pályakezdő álláskeresőként, hogy melyik iskolában végeztünk, hanem az, hogy ki fogja azt a bizonyos diplomát a kezében – állítja Varga Mátyás Károly, a Zsigmond Király Főiskola Tanácsadó, Közkapcsolati és Alumni Centrumának menedzsere. Szerinte hiába van jóval több kínálkozó lehetősége egy mai diáknak, sokan konkrét célok és önismeret hiányában elmennek a lehetőségek mellett. Nekik is szeretnének segíteni az elhelyezkedésben, többek között az Europass önéletrajz sablon megismertetésével.

Milyen segítséget tudnak nyújtani az irodába betérő hallgatóknak?

Mentálhigiénés, munkapszichológiai tanácsadással segítjük őket, átnézzük, kijavítjuk az önéletrajzukat, de egyfajta kapcsolati tőkét is biztosítunk. Felvesszük a közszféra és versenyszféra szereplőivel a kapcsolatot, és közvetítünk közöttük és a diákok között, így könnyebben szerezhetnek diákmunkát, juthatnak be szakmai gyakorlati helyekre. A végzős évfolyamoknak egynapos karrier és életpálya tréningeket tartunk, ahol önismereti, kommunikációs, kríziskezelési technikákat tanulnak, részt vesznek próbainterjúkon. Az alumni programunk részeként pedig létrehoztunk egy zártkörű online felületet, a ZSKF Klubot, ahova a cégek a pályázati és ösztöndíj lehetőségeket, az álláshirdetéseket, a végzett hallgatók pedig önéletrajzaikat tölthetik fel.

Egyaránt ismerve a diákok, pályakezdők és a kiválasztással foglalkozók igényeit, mennyire tartja jó formátumnak az Europass önéletrajzot?

Alapvetően megfelelőnek tartom az Europass önéletrajzot, mert pályakezdőknek jó, könnyű rajta eligazodni, a kitöltési segédlettel könnyű elkészíteni. Igaz, vannak részei, amit a HR-esek közül sokan feleslegesnek tartanak. Például a nyelvtudásról szóló részt túlságosan részletezőnek gondolják. Az álláshirdetésekben az idegennyelv-tudás, mint feltétel főként csak előzetes szűrőként szolgál, az esetek többségében igazán magas szintű tudásra nincs szükség, leginkább a jó beszédkészség az elvárás, azt pedig úgy is letesztelik az interjún. A másik kényes rész a kompetenciákról szóló egység, amit sok HR-es teljesen figyelmen kívül hagy, mert a legtöbb pályázó ugyanazt a három dolgot emeli ki: csapatmunka, kommunikáció, kreativitás. Ez a három annyira megszokott, hogy ezt mindenki odaírja. Ráadásul a tanácsadók és a vállalati kiválasztásért felelős szakemberek között van némi ellentét. Az egyik fél javasol valamit, mire mindenki elkezdi a szerint készíteni az önéletrajzát, a másik oldalon pedig az így kialakult szabvány önéletrajzokat nem tudják megfelelően értékelni.

Ez nyilván a munkaerő-piaci versenyhelyzetre érvényes. De, ha az önéletrajz egy EU-s pályázathoz készül, éppen az Europass sablon által is nyújtott könnyű áttekinthetőségnek és összevethetőségnek van szerepe, nem?

Igen. Például egy Erasmus pályázat esetében az Europass gyakorlatilag elvárás, de az önéletrajz szerepe egy ilyen szituációban más, tulajdonképpen a pályázati dokumentáció kötelező eleme, amely alapvető adatokat mutat be. Egyébként az elkészített Europass önéletrajzok közül sem mindegyik egyforma. Láttam már borzalmasat és nagyon jót is. A lényeg, hogy kulcsszavakban gondolkodva töltsük ki, mert a HR-es, aki 10 másodpercet tölt el egy önéletrajz átnézésével, és óriási adatbázisból választ ki néhány jelentkezőt, maga is kulcsszavak alapján keres. Az Europassnak többek között ezért nagy előnye, hogy meg kell jelölni benne a betöltendő pozíciót. Hiszen a pozíciónévre, mint kulcsszóra rákeresve könnyebben ránk találhatnak. Például, ha megnevezzük milyen szoftvereket ismerünk, használunk, azt is tételesen és úgy soroljuk fel, ahogy arra valószínűsíthetően rá fognak keresni. De az is több mindent elárul a tudásunkról, hogy egy elektronikus űrlapot megfelelően ki tudunk-e tölteni, fel tudjuk-e tölteni a szükséges anyagokat – egyre több helyen találkozhatunk ilyennel –, vagy e-mailben küldjük el az anyagunkat.

Annak is érdemes az Europass formátumhoz ragaszkodnia, aki már több év munkatapasztalattal rendelkezik?

Ha valaki bizonytalan, érdemes megkérdezni, hogy az adott helyen milyen önéletrajzot várnak. Alkalmazkodjunk a cég követelményeihez, így a HR-es is sokkal pozitívabban fogja kezelni az anyagunkat. E mellett a kapcsolatfelvétel is fontos, amely egy ilyen esemény kapcsán megvalósul. Sokszor a célzottan készített pályázat lehet eredményes. Érdemes állásbörzéken kiválasztani a konkrét cégeket. Ha valaki 100 hirdetésre is elküldi az önéletrajzát, és a megpályázott pozíciók fele nem az ő szintje, vagy nem felel meg a kiírt elvárásoknak, akkor feleslegesen okoz magának kudarcélményt.

A tanácsadásaikon megfordult hallgatók, végzett diákok milyen eredményesen alkalmazzák ezeket az elveket? Van visszajelzés az elhelyezkedettek arányáról?

Ez egy bonyolult kérdés. A pályakövetési rendszer hivatalos adatai szerint az iskolánkban végzettek 97%-a három hónapon belül elhelyezkedett. Ebben persze benne vannak a levelezősök, akik eleve munka mellett tanultak, és a nappalisok közül is sokan az utolsó évüket a munka és a tanulás között egyensúlyozva végzik el. De ezzel együtt ez egy jó szám. Nekünk is érdekünk, hogy ne csak a végzettek, de az aktív hallgatók is találjanak munkát. Támogatjuk, hogy a kötelező szakmai gyakorlaton felül is menjenek akár minden félévben valahova dolgozni. Ezzel egyrészt keresethez juthatnak, amely lehetővé teszi tanulmányaik finanszírozását, másrészt ma a belépő szintű állások esetében is többévnyi szakmai tapasztalatot várnak el. Ezt a főiskolai évek alatt kell megszerezni, amelyre a tanulás melletti szakmai munka adhat megfelelő megoldást.

A hallgatóik tisztában vannak azzal, hogy amikor elkezdik az iskolát, párhuzamosan ezen is dolgozniuk kell?

Szeretnénk, ha ez lenne a helyzet, de sajnos ez nem így van. Saját magam is tapasztalom és állásbörzéken, cégektől is azt a visszajelzést kapom, hogy kevesebb ambíciót, céltudatosságot érzékelnek a diákok részéről ma, mint akár öt évvel ezelőtt. Jelenleg is folyik egy programunk a Media Go alapítvánnyal közösen, aminek keretében középiskolákat látogatunk meg. Már ott próbáljuk megismertetni a fiatalokkal a lehetőségeket, hogy ők maguk és időben döntsenek arról, mit is akarnak. A pályaválasztásban egy érdekes kérdés a motiváció, de nem mindegy, hogy az a fiatal saját döntése-e, vagy a szülőé. Ráadásul a legtöbb szülőnek nincsen ideje, hogy segítse kialakítani a megfelelő döntés alapjait. Így nincsenek kapaszkodóik, nincs önismeretük, és ha vannak is céljaik, homályosak. Sokak számára a felsőoktatásban eltöltött 3-5 év csak időnyerés. Amikor másfél év után szakirányt kell választani, teljesen tanácstalanok. Pedig rendkívül sok múlik azon, hogy amikor valaki bekerül egy felsőoktatási intézménybe, az ott eltöltött évek alatt milyen kapcsolatokat épít ki, milyen rendezvényekre, konferenciákra jár, milyen pályázatokat, ösztöndíjakat használ ki, milyen képzési lehetőségeket keres meg.

Az interjút készítette: Maul Ágnes

További kérdése van?

Az Europass dokumentumokkal kapcsolatban további információkat igényel?
Tegye fel kérdését a Nemzeti Europass Központ munkatársának! 
Telefonon: 06-1-236-5050 (hétköznap 9 – 13 óra között)
E-mailen: europass@tpf.hu

Az europass.hu honlapon sütiket (cookie-kat) használunk a jobb felhasználói élmény érdekében. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát. Tudjon meg többet »

Olvasta már? ×