Hírek

2014.04.23

Hatékonyan a munkaerőpiacon

Miért érezték úgy, hogy szükség van az Ökumenikus Segélyszervezet Ygen Humánerőforrás Központ létrehozására?

A válság hatására 2008 őszétől a fiatalok munkanélküliségi rátája emelkedett meg a legjobban az összes korcsoporthoz viszonyítva. Arányuk gyakorlatilag megduplázódott, a legveszélyeztetettebbek ezen belül is a pályakezdők vagy a nagyon kevés munkatapasztalattal rendelkezők, tehát a 18–24 év közöttiek voltak. A 2009-es induláskor dedikáltan az volt a célunk, hogy ennek a korosztálynak alakítsunk ki egy támogató rendszert, amely valóban segítség lehet számukra. Az a tapasztalatunk, hogy az alapvető munkavállalói kompetenciák – így a proaktivitás, a felelősségvállalás, az együttműködés, valamint a problémamegoldás – terén hiányosságokat mutat ez a korosztály, és a válság miatt beszűkült toborzási és kiválasztási hálón nem jutnak tovább.

Ezek a problémák a gazdasági krízis kirobbanása előtt is jelen voltak a fiatalok körében?

Igen, ennek a korosztálynak a jellegzetes vonásai a válságot megelőzően is hasonlók voltak, azonban 2008 előtt – míg a gazdaság jobban teljesített – több ember kellett, a cégek más jellegű szűrőket alkalmaztak, így könnyebben vehették a munkaerő-piaci kihívásokat is a fiatalok, hamarabb találhattak munkát maguknak. Az Ygen Humánerőforrás Központnál 35 év feletti álláskeresőkkel is foglalkozunk, és azt látjuk, hogy az elakadásaik nagyon hasonlók: alacsony a felelősségvállalási szintjük, alacsony szinten áll az önbizalmuk, nem tesznek meg mindent a munkahelykeresés érekében. Természetesen vannak különbségek is: az Y generáció elvárásai magasabbak, sokszor irreálisak is a leendő munkahely felé. Ez megjelenik a bérigényekben, a munkakörülményekben, az önállósági szintekben, az előrelépési lehetőségekben egyaránt.

Tipikusan hogy áll a munkakereséshez a célcsoportot alkotó korosztály?

A friss diplomásokra jellemző, hogy a szabadon töltött nyár után kezdik meg a munkakeresést, s szinte azonnal hibás hozzáállással. Általában nem reális az első körben megpályázott állás és munkakör. Sokszor azt tapasztaljuk, hogy friss diplomások is valamilyen középvezetői pozícióra jelentkeznek. Nagyon sokáig erőltetik ezt az irányt, és a maguk módján motiváltan, havonta akár 30-40 önéletrajzot elküldve próbálnak az elképzeléseiknek megfelelő munkát találni. Ez a folyamat az egyéni kudarctűrő képesség függvényében 3–8 hónapig is eltarthat. Mivel nem reális elvárásokkal lépnek fel, nem kapnak pozitív visszajelzést, az interjúkra általában nem hívják vissza őket, és egyfajta légüres térben találják magukat. Ez a kudarcélmény sokszor 1-1,5 éves támpontok nélküli állapotot hoz létre.

Változtatnak valamit ezen állapot feloldása érdekében?

A kudarcélmény hatására csökken az önbizalmuk, csökken az elhelyezkedésbe vetett hitük, így az álláskereséssel töltött idejük is. Ez általában azzal párosul, hogy a fiatalok a család támogatására szorulnak, miközben egyre nagyobb önállóságra vágynak. Ezek a feszültségek és a saját bevétel iránti igény oda vezetnek, hogy drasztikusan lejjebb adják az igényeiket. Még éppen nem a fizikai munka felé orientálódnak, de a megváltozott elvárásokkal egyre messzebb kerülnek a tanult szakmától és a vágyott karriertől. Ekkor jön létre az úgynevezett karriertorzulás. Igaz, hogy az alacsonyabb elvárásoknak köszönhetően, de munkához jut a fiatal, és ezzel új helyzet alakul ki: be kell járni a munkahelyre, teljesíteni kell, de közben a munkához nem köthető napi kihívásoknak is meg kell felelni. Létrejön a klasszikus mókuskerék, és a fiatal benne is marad 1–3 évig. Természetesen adódhat lehetőség a váltásra, de általában nagyon messze, már-már látótávolságon kívül kerül az eredetileg vágyott munkától és úttól. Rengeteg energiát vesz el a napi rutin, és a beletörődés miatt nagyon nehézzé válik a visszaút megtalálása.

Mit lehet számukra javasolni a hibák és a kudarcélmények elkerülése érdekében?

Mindenekelőtt mindenkinek azt javaslom, hogy legyen tudatos karrierterve! Fel lehet építeni a saját utunkat, persze ehhez néhány kérdést időben tisztázni kell. Például el kell dönteni, hogyan pozicionáljam magam egy cégen belül, vagy az is felmerülhet, tanuljak-e további nyelveket? Ha a tudatosság megvan, és látszik az út, amelyen elérhető a kitűzött cél, akkor a fiatalok könnyebben vetik bele magukat a folyamatba.

Hogyan segít ebben az Ygen?

Hetente tartunk bemutató workshopot másfél órában, amely azonnal, interaktív formában kínál élményt az érdeklődőknek. Aki bekerül a programunkba, saját tanácsadót kap, akivel feltérképezik a kiindulási helyzetet, az előzményeket, az esetleges korábbi tapasztalatokat, az elvégzett képzéseket. A tapasztalatok szerint az álláskeresők többsége hárítja a felelősséget: nincs munkahely, nem jó a végzettségem, az interneten található hirdetések többsége nem valós. Ezekkel nehéz szembesülni, de fel kell ismerni, hogy mindenki maga tehet arról, talál-e magának munkát. A folyamat során azt vizsgáljuk meg közösen, hogy hol vannak a valós elakadások, az igazi hátráltató tényezők. A feltárási folyamat során kiderítjük a személyes hibákat, s a végére elkészül az egyéni fejlesztési terv, amelyben összefoglalva található, milyen személyes kompetenciák fejlesztése szükséges, és nagyjából mennyi időre van ehhez szükség. Egy álláskeresővel átlagban három-négy hónapot dolgozunk együtt.

Hány fiatal vált hatékony munkakeresővé az Ygen módszerei által az elmúlt négy évben?

A folyamatba nagyjából 600 fő kapcsolódott be, mellettük a különböző börzéken több ezer emberrel kerültünk kapcsolatba. A hozzánk forduló álláskeresők 70 százaléka 180 nap alatt talál magának munkát, ez az arány pedig kiemelkedőnek mondható manapság. A sikert személy szerint azon tudom lemérni, hogy a különböző elakadásokból kizökkentjük a fiatalokat, és a segítségünkkel változásokon mennek keresztül az élet minden területén. Jó azt látnunk, hogy a minket felkeresők képesek fejlődni, egy boldogabb és teljesebb élet felé elindulni, egy idő után önállóan is. Az is nagy eredmény, hogy a fiatalok beláthatják azt is, bárki bármilyen végzettséggel, megfelelő időt, energiát, valamint tudatosságot fektetve az álláskeresésbe, hatékonyan jelenhet meg a munkaerőpiacon.

Hogyan segítheti az elhelyezkedést az Europass dokumentumok használata? Kiknek érdemes igénybe venni?

Az Europass dokumentumok alapjában véve komoly segítséget jelentenek, ugyan Magyarországon viszonylag kicsi az a terület, ahol javasolt a használatuk. Ez jellemzően a nagyobb presztízsű közszférás állások esetében fordul elő. Az Europass-alapú, annak alapján összeállított dokumentum viszont már jóval több helyre történő jelentkezésnél jelenthet segítséget. Mindig azt kell megnézni, hogy az adott üzletágban és pozícióban milyen kompetenciákat, személyes jellemzőket érdemes feltüntetni, mert egy szűkebb, kimondottan az adott munkakörre irányuló rövid önéletrajz sok esetben hatékonyabb. Azt kell végiggondolni, hogy az olvasó számára mely információk a valóban fontosak.

az interjút készítette: Andó Patrik

További kérdése van?

Az Europass dokumentumokkal kapcsolatban további információkat igényel?
Tegye fel kérdését a Nemzeti Europass Központ munkatársának! 
Telefonon: 06-1-236-5050 (hétköznap 9 – 13 óra között)
E-mailen: europass@tpf.hu

Az europass.hu honlapon sütiket (cookie-kat) használunk a jobb felhasználói élmény érdekében. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát. Tudjon meg többet »

Olvasta már? ×