Gyakori kérdések az állásinterjún - Jó és rossz válaszok

Őszintének lenni, kicsit kozmetikázni vagy bevállalni a csúsztatást? Állásinterjún mindenféle módszert bevetnek a pályázók azért, hogy a legjobb színben tűnjenek fel és övék legyen a vágyott állás. A HR-esek persze tudják ezt és alaposan tesztelnek. Melyik a legjobb, a leghatásosabb válaszadási stratégia? Állásinterjún meg kell találni a megfelelő arányt magabiztosságban. Árt az öntömjénezés, de a túlzott szerénység is kerülendő. Akadnak rázós kérdések is, amelyekre már otthon készülni kell. Melyek a legjobb, a leghatásosabb válaszadási stratégáik?

Így állj hozzá az interjúhoz

Mikor nyújtod a legjobb teljesítményt állásinterjún? Ha önmagadat adod, a legjobb arcodat. Éppen ezért nem érdemes szerepet játszani, előre betanult szöveget felmondani, mert egy rutinos interjúztató pontosan tudja, hogyan lehet kizökkenteni a pályázót, miként lehet lerántani a leplet. Ettől függetlenül nagyon fontos az alapos felkészülés, de saját személyiségeddel, szóhasználatoddal add el magadat. Ez ugyanis hitelességet sugall, ami nagy tőke az álláspiacon.

Rendkívül fontos a megfelelő hozzáállás is. Ne úgy lépj be a terembe, hogy „nagyon akarom az állást”, vagy „úgyis valamit elrontok / valamire rossz választ adok”. Inkább fogd fel kötetlen beszélgetésként, amelyen bemutatkozol, és te is kíváncsi vagy arra, hogy kik ők, mit tudnak nyújtani, mit kapnál szaktudásodért cserébe. A magabiztosság, a kíváncsiság, a mosoly olyan pályázó benyomását kelti a legtöbb interjúztatóban, akivel szívesen együtt tudnak dolgozni, aki nem görcsöl, stresszhelyzetben is jó benyomást kelt.

Légy végig készséges, együttműködő. Adj választ minden kérdésre, csak szélsőséges esetben dobd vissza a labdát. Minél nyitottabb egy pályázó, minél kevesebb kérdés marad megválaszolatlan, annál jobb hatást gyakorol az interjúztatóra.

„Beszéljen magáról néhány mondatban!”

A személyzeti szakember ezzel azt teszteli, mennyire képes a pályázó a legfontosabb pontokat kidomborítani, mit emel ki és mit nem szakmai múltjából. Gyakran előfordul, hogy az interjúztató megszakítja az elbeszélést és belekérdez, például egy „Miért?”-tel. A HR-es szempontjából ez azért is hasznos kérdés, mert a pályázati anyagban nem szereplő információk is előkerülhetnek.

Jó válasz: Érdemes az állásajánlat alapján már otthon vázlatot összeállítani arról, mit emelsz ki az iskolai végzettségből, a szakmai tapasztalatból és a személyes tulajdonságokból. Ügyelj arra, hogy a pályázati anyag és az általad elmondottak ne legyenek ellentmondásban. Például ha az állás szempontjából irreleváns, rövid ideig tartó munkaállomást kihagytál a CV-ből, ne tegyél róla említést az interjún sem.

Rossz válasz: Minden olyan válasz, amivel visszadobod a labdát, a „saját munka” helyett a másik felet dolgoztatod. Például: „Benne van az önéletrajzomban”, „Ez hosszú lesz. Miről beszéljek pontosan?”.

„Miért pályázta meg ezt az állást?”

Rendkívül fontos szempont a motiváció. Hiába van meg ugyanis a megfelelő szakértelem, ha a jelentkező néhány hónap múlva továbbáll. A HR-es olyan pályázót szeretne prezentálni, akit nem kell fél év múlva pótolni.

Jó válasz: Még akkor is, ha a pénz motivál, próbálj meg belsőleg motiváltnak mutatkozni. Ha jónak tartod a céget, lehet hivatkozni arra, hogy szeretnél fejlődni, stabil munkahelyen dolgozni, kihozni magadból a maximumot, mert (például) korábbi munkahelyeden erre nem volt lehetőséged.

Rossz válasz: „Több pénzt szeretnék keresni”, „Kell egy munka”, „Közel van a cég, egyszerű lesz a bejárás”.

„Mit tud a cégünkről?”

Az előbbivel összefüggésben ez is a motivációról árulkodó kérdés. Aki nem csak a pénz miatt keres állást, hanem fejlődni akar, jól akarja érezni magát, az utánanéz a cégnek, megkérdezi ismerőseit, mi a véleményük a megcélzott munkaadóról.

Jó válasz: A legjobb, ha még pályázás előtt megkeresed a cég weboldalát és kigyűjtöd a legfontosabb információkat. Mikor alapították, mi a profilja, kik az ügyfelei, milyen szakmai díjakat nyert, melyek a legismertebb termékei, milyen nagyobb beruházásokat hajtott végre, mi a küldetése, nemzetközi cég esetén hány országban van jelen, Magyarországon mióta. Esetleg a versenytársak után is böngészhetsz.

Rossz válasz: „Még nem tudtam utánanézni”, „Ezt akartam megkérdezni”.

„Miért akar eljönni mostani munkahelyéről?”

Az interjúztató ezzel a kérdéssel azt akarja kipuhatolni, hogy mi áll a távozás hátterében. Elképzelhető, hogy ugyanez náluk is előfordulhat. Ilyen távozási ok lehet például a gyakori túlóra, a rugalmas munkaidő hiánya, a kevés kreativitást igénylő feladat, az alacsony fizetés (miközben itt sem keresne többet).

Jó válasz: Kerüld az előző munkaadó szidalmazását. Még akkor is, ha nem érzed magad hibásnak az eljövetelben. Lehet úgy fogalmazni, hogy eljön az idő, amikor új munkahelyre, impulzusokra, célokra vágyik az ember. Szeretné új közegben kipróbálni magát és a maximumot kihozni magából.

Rossz válasz: „Erről nem szeretnék beszélni”, „Összevesztem az egész csapattal”, „Az egy csaló cég, amely rabszolgaként dolgoztat, sikkaszt, a vezetőnek börtönben lenne a helye”.

„Mekkora fizetésért jönne hozzánk dolgozni?”

Akadnak cégek, amelyek már az önéletrajzban kérik a fizetési igény megjelölését, de legkésőbb az állásinterjún előkerül a kérdés. A cégek szeretik, ha először az álláskereső teríti ki a lapjait és kérdéseikkel is azt próbálják elérni, hogy először a másik fél mondjon számokat.

Jó válasz: Abban az esetben mondj összeget, ha ismered a pozíció tartalmát és a felelősségi kört. Ha nem tudod, akkor kérdezz rá. Amikor az összeget kimondod, légy határozott és nézz az interjúztató szemébe. Sáv helyett inkább egyetlen bruttó számot mondj, ami a vágyott bérnél egy kicsit- körülbelül 10-20 százalékkal - magasabb legyen.

Rossz válasz: „Hát nem is tudom”, „Nettó 100-200 ezer között kellene” (ez túl nagy sáv és a cég képviselője automatikusan az alacsony összeget rögzíti).

„Mit tart az erősségének és mit a gyengéjének?”

Ebben a kérdésben a pályázó önképére kíváncsi a toborzó. Túlzott magabiztosság vagy sok önkritika esetén is el lehet bukni.

Jó válasz: Az a leghatásosabb, ha mások véleményét említed öntömjénezés helyett. „Korábbi főnökeim megbízható, lojális, ügyfélközpontú munkatársnak tartottak”. A gyengeségekre vonatkozó kérdésre próbálj „kis fajsúlyú” gyengeséget említeni,ami még pozitívumként is értelmezhető. („Hajlamos vagyok arra, hogy túlterheljem magam”.)

Rossz válasz: Túlzottan magabiztosnak („Hiba nélkül dolgozom”, „Szerintem az ország legjobb értékesítője vagyok”) vagy túlzottan önkritikusnak („Nagyon pesszimista vagyok”, „Nem tudok stresszes környezetben dolgozni”) mutatkozni.

„Miért gondolja azt, hogy ön a megfelelő erre a pozícióra?

A toborzó ezzel a kérdéssel azt teszteli, mennyit értett meg a pályázó a pozíció tartalmából és milyen kapcsolódási pontokat talált a cég által keresett és az általa felkínált tudás között.

Jó válasz: Mindenképpen hivatkozz korábban olvasott vagy hallott információkra. „Az álláshirdetésben az szerepel” / „Korábban említette, hogy most léptek a magyar piacra, imponzánsak a növekedési tervek, és nem a hagyományos keretek között gondolkodó értékesítőt keresnek. Szeretem az új utakat, a kockázatot, motivál, ha valami újat kell felépíteni”.

Rossz válasz: Itt is árt a megalapozatlan vagy túlzó magabiztosság. „Ahová eddig beléptem, mindenhol én lettem a legtöbbet behozó értékesítő”. (Ez persze korábbi tényekkel alátámasztva remek érv lehet, anélkül nem.)

„Folytathatjuk angolul a beszélgetést?”

Olyan pozícióknál, ahol fontos a jó angoltudás, előszeretettel tesztelik a cégek állásinterjún (vagy már előtte telefonos interjún). Néhány perc alatt szinte minden kiderül a valós nyelvtudásról. Az is gyorsan világossá válik, mennyire magabiztos a pályázó, hogyan reagál a váratlan helyzetekre.

Jó válasz: „Of course.” (Természetesen.). Vágj bele bátran. Ne félj a nyelvtani hibáktól. Ha folyamatosan beszélsz és a másik fél megérti a mondandódat, már nyert ügyed van.

Rossz válasz: „Most inkább ne, készülnöm kell rá.”

„Mit csinál a szabadidejében?”

A szabadidős tevékenység árulkodó egy pályázó személyiségéről. Erről egyébként az önéletrajzban nyilatkoznak sokan, de interjún is előkerül. Megesik, hogy a CV-ben megadott tevékenységekbe kérdeznek bele.

Jó válasz: Csak az igazat írjuk be a CV-be és mondjuk interjún. Arról tudunk ugyanis a leghitelesebben beszélni. Arra azonban ügyeljünk, hogy a hobbik „beszélnek” rólunk. Ha például futunk és focizunk is, akkor említsük meg mindkettőt, mert a futás egy csapatmunkára épülő pozícióban a „magának való” jellemzéssel kapcsolódik össze.

Rossz válasz: Ami jól hangzik, de semmi közünk hozzá (squash, vitorlázás). Rendkívül kínos, ha kiderül, csak a trendiség látszata miatt mondtuk.

„Az utolsó három munkahelyéről néhány hónap után távozott? Mi ennek az oka?”, „Ahogyan látom, hét év alatt végezte el az egyetemet. Miért tartott eddig?”, „Mit csinált abban a két évben, amikor már eljött X cégtől és még nem kezdett el dolgozni Y-nál?”

A rutinos interjúztató azonnal észreveszi az önéletrajz gyenge pontjait, és rá is kérdez. Ilyen gyenge pont lehet a fent már említett gyakori munkahelyváltás, a túl hosszú képzési idő, a két munkaállomás közti 1-2 éves lyuk, vagy ha valami elvárásként szerepel az álláshirdetésben, de a pályázó nem nyilatkozott róla.

Jó válasz: Nem érdemes tényekben valótlanságot állítani. A gyakori munkahelyváltás valóban nem mutat jól, de megesik, hogy nem találkozik a munkavállalói és a munkáltatói elvárás egymással. A hosszú képzési idő oka lehet az egyetemi életben való aktív részvétel, a tanulás melletti munka, a külföldi ösztöndíj. A szakmai állomások közötti lyuk mögött pedig szintén vannak olyan okok, amelyek érthetőek (feltöltődés, tanulás, gyermeknevelés, de az álláskeresés, az útkeresés sem szégyen).

Rossz válasz: Minden, ami nagy csúsztatás.

Hová szeretne eljutni 3-5 év múlva?

A jövőbeli karriercélokra vonatkozik a kérdés. Többnyire olyan helyeken kérdezik meg, ahol ambiciózus embereket szeretnek felvenni.

Jó válasz: Nem árt az óvatosság. Kisebb cégnél, ahol korlátozott a vezetői posztok száma, nem ajánlatos a vezetői szintet említeni. Hatásos válasz lehet, hogy „nem a posztok és a titulusok érdekelnek, hanem a szakmai fejlődés, a nyelvtudás fejlesztése, az inspiratív környezet és a vezetőktől való tanulás. Hogy hová szeretnék eljutni, az attól is függ, hogy a cégnél milyen lehetőségek kínálkoznak”.

Rossz válasz: „Néhány hónapon belül vezetői poszt”, „Nem gondolkodom 3-5 évben egy munkahelyen”.

„Van-e kérdése?”

Az állásinterjú utolsó részében gyakran elhangzik ez a kérdés. Ha közben nem érdeklődtél semmiről, akkor itt érdemes valamit kérdezni.

Jó válasz: Szóba jöhetnek a munkakörülmények (mekkora csapatban dolgozik majd az új kolléga, milyen képzési, karrierlehetőséget nyújtanak – multi esetén országok között –, milyen béren kívüli juttatások vannak a cégnél), rá lehet kérdezni a magyarországi stratégiai célokra, az esetleges beruházási/bővülési tervekre. Ha a munkával és a céggel kapcsolatban mindenre választ kaptunk, akkor érdemes arról érdeklődni, hogy mikorra várható eredmény, hogyan közlik, mi lesz a kiválasztás következő lépése. Utóbbi azért is fontos, hogy legyen igazodási pont az interjú után. Ha például két héten belül választ ígérnek, de nem érkezik semmi, akkor nyugodtan felhívhatod őket.

Rossz válasz: Ha az interjún egyetlen kérdést sem tettél fel és a HR-es sem bőbeszédű, az negatívumnak számít.

 

A cikket összeállította: Karácsony Zoltán, álláspiaci szakértő

 

További kérdése van?

Az Europass dokumentumokkal kapcsolatban további információkat igényel?
Tegye fel kérdését a Nemzeti Europass Központ munkatársának
Telefonon: 06-1-236-5050 (hétköznap 9 – 13 óra között)
E-mailen: europass@tpf.hu

Az europass.hu honlapon sütiket (cookie-kat) használunk a jobb felhasználói élmény érdekében. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát. Tudjon meg többet »

Olvasta már? ×