Hírek

2017.10.26

Amit felesleges beleírnod az önéletrajzba

Egy személyzeti szakember első körben egy percnél többet nem foglalkozik egy álláspályázatra beérkezett önéletrajzzal. Éppen ezért különösen figyelni kell arra, hogy minden fontos információ benne legyen rólad, de felesleges adatokkal se vond el a figyelmet. Mi az, amit ki lehet hagyni? Karácsony Zoltán álláspiaci szakértő ad tanácsot.

Személyes adatok: csak ami az állásnál fontos

Az önéletrajz a személyes adatok megadásával kezdődik. Itt elegendő a nevet, az e-mail címet, a telefonszámot, esetleg a lakóhelyet (csak település és nem utca/házszám szintjén) feltüntetni. Minden más irreleváns. Így például a születési hely és idő, az állampolgárság, a családi állapot és a gyerekek száma is. Nőknél utóbbi megemlítése egyébként is okot teremthet a diszkriminációra. A lakóhellyel érdemes óvatosan bánni. Ha például valaki budapesti állásra jelentkezik, Nyíregyházán él, de hajlandó a költözésre, esetleg van budapesti ismerőse, akinél lakna, akkor felesleges a lakcímet megjelölni. Ez ugyanis csak kétséget kelt a toborzási szakértőben („Miként fog ez a jelölt bejárni?”, „Komolyan gondolja-e ezt az állást?”). Emellett kevéssé rutinos CV-kitöltők elkövetik azt a hibát is, hogy az állandó lakcímet jelölik meg: a példánál maradva Nyíregyházát, miközben Budapesten élnek egyetemi kollégiumban.

Fényképet csak akkor küldjünk, ha jó minőségű, előnyös és kérik az álláspályázatban. Egyébként nem kötelező eleme az önéletrajznak.

Megtalálni az ideális mixet

Az önéletrajz többi pontjánál az igazi kihívás, az állás és a személyiség szempontjából fontos pontokat kiemelni, a megfelelő terjedelemben tálalni, míg a lényegtelen elemeket elhagyni vagy minimális hosszban foglalkozni velük.

Lényegtelen lehet például az általános iskola megemlítése, ha utána érettségit szerzett az ember (ez ennek ugyanis előfeltétele). Ugyanúgy diplomásoknál a középiskola. Csupán akkor érdemes a régebbi iskolákról nyilatkozni, ha valamit hozzáadott szakmai pályafutásodhoz, ha az valamiben speciális. Ilyen lehet egy kéttannyelvű általános iskola, gimnázium vagy a megcélzott szakterülethez kapcsolódó szakközépiskola.

Frissdiplomás pályakezdőknél fontos része az önéletrajznak az egyetemi tanulmányok bemutatása (szak, szakirány, főbb tárgyak, eredmények, közösségi élet, esetleges külföldi részképzés, szakmai gyakorlat), ám ennek a súlya a munkahelyen töltött évekkel folyamatosan csökken. Így a Tanulmányok blokk fokozatosan zsugorodik és előtérbe kerül a korábbi munkahelyeken végzett munka és eredmények bemutatása.

A félnapos tréninget ne tedd a diplomák mögé

Érdemes a képzések között is struktúrát kialakítani. Egyesek hajlamosak minden apró munkahelyi tréninget (a két hetes Excel tanfolyamtól a pár órás stressz-, ügyfélkezelő tréningig), a Tanulmányok rovatban a diploma vagy a szakképesítés között feltüntetni. Különösen igaz ez a multinacionális cégeknél dolgozókra, ahol a tréningkultúra mélyen gyökerezik. Nem kell minden kis munkahelyi tréningről említést tenni, ha ezzel zavaróvá válik a lényeg – például a diploma, az OKJ-s végzettség – megemlítése. Ha ehhez ragaszkodsz, akkor inkább a kiegészítő / egyéb információk rovatban említsd meg vagy egy külön Tréningek blokkban.

Így kezeld a szakmai állomásokat

A szakmai tapasztalat bemutatásánál alapvető szabály, hogy nem szabad hazudni. Ha azonban akad olyan korábbi munkahely, ahová éppen csak benéztél– például egy-két hét próbaidő után távoztál - és egyáltalán nem kapcsolódik szakmai céljaidhoz, akkor nem kell megemlíteni. Főleg akkor nem, ha ezzel még jobban szaporítja munkaadóid számát (a sok munkahelyváltás nem mutat jól a CV-ben). Persze ez a stratégia inkább csak régebbi, nem lényeges munkahelyek esetén működjön, máskülönben hitelességedet veszélyezteti. Ügyelj arra is, hogy a beadott önéletrajzod a nyilvánosan elérhető netes oldalakon olvashatóval (például a LinkedIn-en) ne legyen ellentmondásban. Nem egy HR-es úgy kezdi az esélyes jelöltek második körös szűrését, hogy utánanéz a jelöltnek a közösségi médiában (a LinkedIn mellett a Facebookon is) vagy begépeli a nevedet a Google keresőjébe.

Hobbiból, ami igazán illik rád

Állandó pontja az önéletrajznak a hobbi megemlítése, amit a személyzeti szakemberek nagy része mindig megnéz. Sokat elárul ugyanis a pályázóról, mit csinál szabadidejében. Ide csak olyat írjál, amit tényleg szívvel-lélekkel végzel és nem csak érintőlegesen. Ami nem ilyen, csak jól hangzik, azt hagyd ki. Máskülönben kellemetlen helyzetbe kerülsz állásinterjún, ha a megemlített sportág éppen az interjúztató kedvenc szórakozása és te nem igazán tudsz hozzászólni.

Személyes képességeket a motivációs levélbe

Az Europass önéletrajzi mintájában lehetőség van a személyes képességek (kommunikációs, szervezési, munkával kapcsolatos) megadásra. Érdemes ezt nem az önéletrajzban, hanem a motivációs levélben feltüntetni (erre is van mintája az Europassnak). A CV ugyanis száraz műfaj, tényekre épül, a pályázathoz csatolt kísérő- vagy motivációs levél ezzel szemben sokkal személyesebb. Ráadásul sok jelölt a személyes képességeknél csak üres közhelyeket sorol fel (kiváló a kommunikációs készségem, stressztűrő, jó szervező vagyok), ahelyett, hogy mindezt egy példával, a szakmai, egyetemi múlt egy részletére utalva tenné. Mennyivel jobban hangzik, a jó szervezőkészség helyett a motivációs levélben az, hogy „Szervezésben már az egyetem alatt sok tapasztalatot szereztem. Például főszervezője voltam az egyetemi kari napoknak, amely 15 programból állt, 300-an vettek részt benne és több millió forintos költségvetésből állt össze.”

„A karriertanácsadó válaszol…” sorozat további cikkeit keresd az europass.hu honlapon!

Szerző: Karácsony Zoltán

További kérdése van?

Az Europass dokumentumokkal kapcsolatban további információkat igényel?
Tegye fel kérdését a Nemzeti Europass Központ munkatársának
Telefonon: 06-1-236-5050 (hétköznap 9 – 13 óra között)
E-mailen: europass@tpf.hu

Az europass.hu honlapon sütiket (cookie-kat) használunk a jobb felhasználói élmény érdekében. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát. Tudjon meg többet »

Olvasta már? ×