A mesterséges intelligencia oktatást átalakító szerepe és hatásai miatt az új, jövőálló készségek kerültek a társadalmi diskurzus fókuszába.

Ez a társadalmi párbeszéd európai uniós és hazai szinten is kérdéseket vetett fel, és folyamatos cselekvésre ösztönzi a döntéshozóktól kezdve a pedagógusokon át a munkavállalókat és munkaadókat. Szinte észrevétlenül, de mindenki azon küzd, hogy olyan versenyképes készségekkel és tudással rendelkezzen, melyeket nem tud a mesterséges intelligencia helyettesíteni. A Készségek Uniója folyamatos átképzést és megújuló készségfejlesztést támogató programja az alapoktól rendezi egybe a legfontosabb kompetenciákat.

Ne maradj le a cikksorozat egyetlen részéről sem!

„A mesterséges intelligencia korszakában az alapkészségek az emberi és digitális kompetenciák kombinációját jelentik. A digitális műveltség és a kritikai gondolkodás elengedhetetlen az MI-alapú rendszerek értelmezéséhez és használatához” - írja Ungi Cecília, Europass munkatárs.

2025-ben indult el az Európai Bizottság Készségek Uniója elnevezésű kezdeményezése, amely az átképzésre és a folyamatos fejlődésre fókuszálva készíti fel az Európai Unió polgárait a jövő kihívásaira. Ez a stratégiai lépés nemcsak a munkaerőhiányt hivatott kezelni, hanem növeli az európai versenyképességet is.

Hogyan és miként reagál a Készségek Uniója a mesterséges intelligencia megjelenésére, és milyen egyéni előnyöket kínál? Cikksorozatunk célja, az elmélet és a gyakorlat közötti távolság áthidalása, hogy megmutassuk, az európai hálózatok szervesen kapcsolódó, egymásra épülő támogató rendszert alkotnak, melyek gyakorlati segítséget nyújtanak a készségfejlesztésben. A kezdeményezésben az AL Agenda projekt, az EKKR Nemzeti Koordinációs Pont, az EPALE - A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja, az eTwinning Magyarország, az EURES Európai Foglalkoztatási Szolgálat, az Eurodesk Magyarország, az Euroguidance Magyarország Központ és a Nemzeti Europass Központ vesz részt.

Tartsanak velünk és ismerjék meg a kezdeményezést szakértőink segítségével, akik gyakorlati tanácsokkal támogatják Önt, hogy magabiztosan navigáljon az európai lehetőségek között.

Európai Uniós irányelvek és ami mögöttük van

A legtöbb európai oktatási hatóság kiemelt témának tekinti a mesterséges intelligenciát, amely új lehetőségeket nyit az oktatás és a tanulás fejlesztésére, valamint felkészíti a tanulókat a digitális jövőre. Ugyanilyen fontos a tanulók és az oktatók jóllétének biztosítása, valamint iránymutatás nyújtása a mesterséges intelligencia oktatásban rejlő lehetőségeiről és korlátairól az oktatásban– mondja Bagi Andrea, eTwinning koordinátor. - Az úgynevezett „soft skills”, vagyis az emberi készségek – az érzelmi intelligencia, a kreativitás és a tudatos kommunikáció, valamint együttműködés - szintén kiemelt szerepet kapnak. Ezek olyan készségek, amelyeket a mesterséges intelligencia nehezen tud helyettesíteni, ezért az oktatásnak külön figyelmet kell fordítania fejlesztésükre.

E készségek fejlesztése akkor a leghatékonyabb, ha tudatosan megjelennek a tanulási folyamatokban. Ebben a képesítési keretrendszerek fontos iránytűként működnek: meghatározzák, hogy az egyes képzési szinteken milyen tanulási eredmények várhatók el. Így segítik, hogy az MI-hez kapcsolódó kompetenciák fokozatosan, egymásra épülve jelenjenek meg az oktatásban és a képzésekben – teszi hozzá Balogh Edit, az EKKR Nemzeti Koordinációs Pontjának szakmai vezetője.

Az Európai Bizottság számos kezdeményezése a hatóságok, az iskolák és a tanárok támogatását célozza:

• Az európai digitális kompetenciakeret (DigComp 3.0) integrálja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kompetenciákat a digitális kompetencia valamennyi területén – a kiberbiztonság, a digitális jogok, a jóllét és a félretájékoztatás kezelésére való képesség mellett.
• A mesterséges intelligenciának és az adatoknak az oktatók tanításban és tanulásban való felhasználására vonatkozó etikai iránymutatások segítik a tanárokat a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek megértésében, felhívják a figyelmet az olyan etikai szempontokra, mint a magánélet védelme és a méltányosság, támogatják az e technológiákkal kapcsolatos pozitív és kritikus szerepvállalást.
• Az OECD-vel közösen kidolgozott, az alap- és középfokú oktatás mesterséges intelligenciával kapcsolatos műveltségi keretrendszer elmagyarázza, hogy milyen kompetenciákra van szükség a mesterséges intelligenciával való jártassághoz, és elősegíti az uniós oktatási és képzési rendszerek hatékony és etikus válaszát a mesterséges intelligenciára.

MI a köznevelésben és szakképzésben

Ma már egyre elterjedtebbek a mesterséges intelligencia bevonását célzó órai feladatok, egyes tantárgyakba könnyebb, míg másokba nagyobb kihívás integrálni a különböző MI-alapú tanulástámogató rendszereket.

A MI-műveltség első lépése annak megértése, hogy mi az az MI, és hogyan befolyásolhatja a tanulást az iskolákban és az oktatási rendszerekben. Mint minden új technológia, a mesterséges intelligencia használata is etikai kérdéseket vet fel – többek között az adatfelhasználással és -védelemmel, valamint az online biztonsággal kapcsolatban. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasság egy folyamat, amihez ma már nagyszámú tanulási erőforrás áll a tanárok és ifjúsági szakemberek rendelkezésére, hogy független ismereteket szerezzenek. 

• Az ESEP-en Európai Iskolai Oktatási Platform (European School Education Platform) számos szakértői írás, tananyag és tájékoztató található a mesterséges intelligencia oktatásban való alkalmazásáról.
• Az eTwinning projektek jó lehetőséget kínálnak a diákoknak digitális és soft skilljeik fejlesztésére. A diákok gyakran dolgoznak közös kutatási feladatokon, digitális tartalmakat készítenek, és együtt gondolkodnak egy-egy probléma megoldásán. Egyes projektekben a tanulók már a mesterséges intelligencia működésével, etikai kérdéseivel vagy oktatási felhasználásával is foglalkoznak.
• A tanárok csatlakozhatnak a diákok és tanárok digitális készségeivel foglalkozó eTwinning kiemelt csoporthoz, hogy eszmecserét folytassanak, valamint ötleteket és gyakorlatokat cseréljenek kollégáikkal.  
• Az Eurodesk angol nyelvű kiadványa ifjúsági szakembereknek nyújt támogatást a biztonságos MI-használatról.

Versenyképesség növelése

A munkaerőpiaci versenyképesség növelésére, új gyakorlatok és készségek elsajátítására mindig érdemes minél tágabb, nemzetközi forrásból tájékozódni. Az EURES felületén nemzetközi tapasztalatot nyújtó munkalehetőségek között lehet böngészni, míg a 13-30 év közötti fiataloknak az Eurodesk hálózata segít megtalálni a legjobb lehetőségeket.

Az EPALE felnőtt tanulással foglalkozó cikkei segítenek eligazodni a folyamatosan változó munkaerőpiacon, és irányt adnak a személyi fejlesztésnek.

Az EU Academy ingyenes, online tudástára és képzései is segítik mindazok munkáját, akik szeretnék mélyebben megismerni az uniós szakpolitikákat és azok gyakorlati alkalmazását. Az Európai Unió online központi platformján egy helyen megtalálhatók az uniós intézmények által előállított szakmai ismeretek és oktatási anyagok, melyek most már az Europass képzéskereső felületéről is elérhetők – számol be az újdonságokról Ungi Cecília, Europass munkatárs.

Emberi tényező a technológia tükrében

A mesterséges intelligencia térnyerése nem a humán tudás háttérbe szorulását, hanem annak átlényegülését jelenti. Ebben az új korszakban az alapkészségek már nem csupán a technikai eszközök kezelését, hanem a gép és az ember közötti hatékony együttműködést takarják. A siker kulcsa abban rejlik, hogy képesek vagyunk-e megőrizni és tudatosan fejleszteni azokat a mélyen emberi jellemzőket – a kritikai érzéket, az empátiát és a komplex problémamegoldást –, amelyekkel az algoritmusok nem rendelkeznek. Az európai hálózatok és kezdeményezések ehhez a folyamatos megújuláshoz nyújtanak stabil kapaszkodót, biztosítva, hogy a technológiai fejlődés ne az embert helyettesítő, hanem az egyéni lehetőségeket kitágító erő legyen a mindennapokban.

A teljes cikksorozat elérhető az Európai hálózatok a készségfejlesztésért - cikksorozat oldalunkon.