Így működik az Európai Tanulási Modell.

A nemzetközi tanulmányok és a külföldi munkavállalás terjedésével a magyar diákok és szakemberek előtt is kitárult az európai oktatási és munkaerőpiac. A határokon átnyúló mobilitás során azonban kulcskérdés, hogy a megszerzett képesítések, készségek és tanulási eredmények vajon ugyanazt jelentik-e minden uniós tagállamban. 

A válasz nem mindig egyértelmű. Az oktatási rendszerek, a szakképesítések megnevezései és a tanúsítványok formátuma országonként eltérő. Az Európai Unió ezért olyan közös keretrendszereket és szabványokat hozott létre, amelyek segítenek abban, hogy a megszerzett tudás és kompetenciák mindenki számára érthetővé váljanak. Ebben kiemelt szerepet játszik az Európai Tanulási Modell (European Learning Model, ELM).

Ahhoz, hogy a digitális tanúsítványok, oklevelek és diplomák értelmezhetők legyenek egy másik országban is, szükség van egy közös nyelvre, amelyek ugyanazt a készséget vagy képesítést ugyanúgy írják le Európa-szerte. 

Az Európai Tanulási Modell: a közös nyelv

Az Európai Tanulási Modell, röviden ELM, egy olyan egységes adatmodell, amely lehetővé teszi a tanulással kapcsolatos információk szabványos leírását. Az ELM segítségével nemcsak a formális végzettségek, például diplomák vagy bizonyítványok írhatók le, hanem a nemformális és informális tanulás során megszerzett készségek és kompetenciák is. Ide tartozhatnak például: 

• szakmai továbbképzések, 

• vállalati tréningek, 

• online kurzusok, 

• mikrotanúsítványok, 

• önkéntes tevékenység során szerzett készségek. 

Az egységes modell lehetővé teszi, hogy a különböző országok intézményei és digitális rendszerei ugyanazt az információt ugyanúgy értelmezzék. 

Hogyan segít ebben az ESCO? 

A készségek összehasonlíthatóságát az ESCO is támogatja, amely az európai készség-, kompetencia-, képesítés- és foglalkozásjegyzék. 

Az ESCO több ezer készséget és foglalkozást tartalmaz egységes európai rendszerben. Ennek köszönhetően egy tanúsítványban szereplő kompetencia nem csupán szöveges leírásként jelenik meg, hanem kapcsolható egy közösen értelmezett európai fogalomhoz is.Ez különösen fontos a digitális munkaerőpiacon, ahol egyre több álláskereső és munkáltató használ automatizált rendszereket a készségek és álláslehetőségek összehangolására. 

Az Európai Képesítési Keretrendszer segít a képesítések megértésében 

A készségek mellett a képesítések szintjének összehasonlíthatósága is fontos. Ebben segít az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR; angolul: EQF). 

Az EKKR nyolcszintű rendszere lehetővé teszi, hogy a különböző országokban megszerzett képesítések könnyebben összehasonlíthatók legyenek. Így egy külföldi intézmény vagy munkáltató jobban megértheti, hogy az adott végzettség milyen tudást és kompetenciaszintet képvisel. Ez jelentősen megkönnyítheti a továbbtanulást, a szakmai mobilitást és a külföldi munkavállalást. 

Hol jelenik meg mindez a gyakorlatban? 

A legtöbb felhasználó közvetlenül nem az Európai Tanulási Modellel találkozik, hanem az arra épülő digitális megoldásokkal.Ilyenek például az Európai Digitális Tanúsítványok (European Digital Credentials for Learning), amelyek az ELM szabványait használva írják le a tanulási eredményeket. Ennek köszönhetően a tanúsítványok tartalma géppel olvasható, többnyelvű és könnyen ellenőrizhető formában válik elérhetővé.Ez különösen hasznos lehet: 

• külföldi továbbtanulás esetén, 

• nemzetközi álláspályázatoknál, 

• Erasmus-mobilitás során, 

• mikrotanúsítványok bemutatásakor. 

Hol lehet többet megtudni az Európai Tanulási Modellről? 

Az Európai Tanulási Modell folyamatos fejlesztés alatt álló, európai szintű kezdeményezés, amelynek sikeréhez az oktatási intézmények, szakpolitikai szereplők, fejlesztők és egyéb érintettek együttműködésére is szükség van. 

Ezt a célt támogatja az Európai Bizottság által létrehozott Európai Tanulási Modell (ELM) Futurium csoport, amely az ELM és az Európai Digitális Tanúsítványok alkalmazásával kapcsolatos tudásmegosztás és szakmai együttműködés központi felülete. A közösség célja, hogy összekapcsolja az érdeklődő szervezeteket és szakembereket, lehetőséget biztosítson a tapasztalatcserére, valamint bemutassa az Európai Tanulási Modell és az Európai Digitális Tanúsítványok legújabb fejlesztéseit. A platform emellett helyet biztosít a felhasználói visszajelzéseknek, és támogatja az új funkciók, fejlesztési irányok kialakítását is. 

A Futurium csoportban az érdeklődők többek között: 

• megismerhetik más országok és szervezetek jó gyakorlatait, 

• kapcsolatba léphetnek az ELM és az EDC megvalósításán dolgozó szakemberekkel, 

• értesülhetnek a legújabb fejlesztésekről és eseményekről, 

• követhetik az európai képesítési és tanulási adatokkal kapcsolatos kezdeményezéseket. 

A csoport hosszú távú célja, hogy elősegítse az egységes európai adatszabványok elterjedését, valamint támogassa a képesítések és tanulási eredmények átláthatóbb, nemzetközileg is könnyen értelmezhető megjelenítését. 

Egyre fontosabb szerep a jövő munkaerőpiacán 

A munkaerőpiac egyre inkább a készségek felé fordul. Nemcsak az számít, hogy valaki milyen végzettséggel rendelkezik, hanem az is, hogy pontosan milyen kompetenciákat tud felmutatni. Az ELM (Európai Tanulási Modell), az ESCO (Európai Készségek, Kompetenciák, Képesítések és Foglalkozások), az EQF (Európai Képesítési Keretrendszer) és az EDC (Európai Digitális Tanúsítványok) együtt olyan alapot teremtenek, amely támogatja a készségek átlátható és nemzetközileg érthető bemutatását. Bár ezek a rendszerek sokszor láthatatlanul működnek a háttérben, fontos szerepet játszanak abban, hogy a tanulási eredmények valóban utazhassanak a tanulókkal együtt Európa-szerte.