Hírek

2014.06.16

A Karriertanácsadó válaszol…(22.): tanulásra való képesség – a kiválasztás kulcsa

Mit tanuljunk meg mindenképp az egyetemi/főiskolai évek alatt és mi az, amit nem lehet elsajátítani az iskolapadban? Milyen akciótervet készítsünk a tanuláshoz, ha már nem az iskolában tanulunk, és papírt sem kapunk a végén róla? Hány munkaórányi tapasztalat tesz egy adott szakterületen „profivá”? Pék Eszter, karrier coach, a FranklinCovey Magyarország tanácsadója válaszol.

A Life-long learning, vagyis az egész életen át tartó tanulás ma már kevesek számára ismeretlen fogalom. A 21. században az, hogy képesek vagyunk-e fenntartani a tanulás iránti vágyunkat és nyitottságunkat a felsőoktatási tanulmányaink után a munkaerő-piaci környezetben meghatározhatja, hogy meddig jutunk a karrierlétrán. Így már az állásinterjú során az önismeret, a tudatosság, a felelősségvállalás és az alkalmazkodóképesség mellett a tanulásra való képességünk is sokat nyom a latban. De mit tanuljunk meg mindenképp az egyetemi/főiskolai évek alatt és mi az, amit nem lehet elsajátítani az iskolapadban? Milyen akciótervet készítsünk a tanuláshoz, ha már nem az iskolában tanulunk, és papírt sem kapunk a végén róla? Hány munkaórányi tapasztalat tesz egy adott szakterületen „profivá”? Pék Eszter, karrier coach, a FranklinCovey Magyarország tanácsadója válaszol.

Mit tanuljunk meg biztosan az egyetemi/főiskolai évek alatt?

Nem is kérdés: vannak képességek, melyek nélkül eleve nehezebb lesz boldogulnunk a munkaerőpiacon: ilyen pl. a digitális írástudás, azaz a gépelés, illetve a szóban és írásban is magabiztos angol és lehetőleg egy másik idegen nyelv tudása. Ezek jelentős mértékben gyorsítják munkavégzésünket, és az idő - az állandó változások és az eredménykényszer világában - nagy úr. Érdemes azon is elgondolkozni, hogy milyen tanulmányokkal kombinálható a már megszerzett tudásunk interdiszciplináris szinten: közgazdászból és jogászból rengeteg van a piacon, érdemes specializálódni, hogy növeljük értékünket a munkaerőpiacon! Ez jelentheti a szűkítést egy nagy témakörön belül vagy a saját és egy attól különböző részterület kombinációját.

Mit nem lehet megtanulni az iskolában?

A lexikális tudás, illetve az egyetemi szemináriumok esettanulmányai kevéssé készítenek fel a környezeti és a szervezeti tudásra, amivel egy új munkahelyen találkozunk. Készüljünk fel: minden szektornak megvan a maga specifikus tudásigénye, know-how-ja, és ezek a niche tudások különböztetik meg a piaci szereplőket akár egy adott szegmensen belül is. Az is elképzelhető, hogy éppen egy-egy ilyen kis módszertani különbség jelenti az adott cég versenyelőnyét a piacon! Emellett ott van a cég szervezetspecifikus belső működése, amely megint csak „tanulni való”: a szervezet múltja, ami meghatározza a jelent, a szervezeti kultúra, amelybe be kell illeszkednünk, a kollégák paradigmái, amelyek a mieinket is alakítani fogják, mind-mind új és új tanulási pontokat hoznak be a nagy képbe.

Tipp: Már az interjú során érdemes érdeklődni, melyek azok a piac- és szervezetspecifikus tudások, amelyeket alkalmaznunk kell a vállalatnál az adott pozícióban.

Milyen akciótervet készítsünk a tanuláshoz, ha már nem az iskolában képezzük magunkat és papírt sem kapunk a végén róla?

Amikor jelölteken készítek fel egy-egy pozícióra és próbainterjúzunk, a megjelenített attitűdjeikben már látszik, hogy a pozícióban várható fejlődési pontokat fogják-e tudni abszolválni vagy sem. A frissen végzettek közül sokan késznek gondolják magukat, hódítani akarnak, miközben nincsen akciótervük arra vonatkozóan, hogyan küzdenek majd meg a szembe jövő feladatokkal. Arra sincsenek kész válaszaik, hogy mit szeretnének megtanulni az adott pozícióban – ők kevésbé lehetnek eredményesek, ha nem növelik tudatosságukat. Több jelölt viszont arról számol be, hogy gyorsan tanul, van, aki múltbéli példákkal alá is támasztja, hogy „mindent meg tud tanulni” – valószínűleg ők lesznek előnyben a tanulással szembeni alázatuk miatt.

Tipp: Amikor új állásra jelentkezünk, gondoljuk végig, hogy az adott pozícióban melyek lehetnek számunkra a tanulási pontok, milyen készségekkel és képességekkel szeretnénk gazdagodni abban az időszakban, amit az majd a cégnél töltünk, és hogyan tudjuk beépíteni ezeket a karriertervünkbe. Ezeket nyíltan kommunikálhatjuk az interjú keretében: jó az, ha látják rajtunk, hogy tudatosak vagyunk a céljainkkal kapcsolatosan, és értékes kollégák szeretnénk lenni a szervezetben.

A munkahelyünkön napi szinten 8-10 féle feladatot végzünk majd, különböző munkatársakkal kerülünk kapcsolatba. Számtalan tanulási szituációval szembesülünk már az első napoktól, és ha nyomon szeretnénk követni fejlődésünket vagy az esetleges kihívásainkat, érdemes tanulási naplót vezetni. Tulajdonképpen arról van szó, hogy egy teljesen egyszerű dokumentumban hozzunk létre egy táblázatot a következő fejléccel: milyen projekten/témában dolgoztam, milyen feladatokat végeztem, mit tanultam meg, ki mentorált/vezetett közben. Ebben az egyszerű 4 oszlopos táblázatban heti szinten rendszerezhetjük, hogy mennyit fejlődtünk, és teljesítményértékeléskor nem lesz nehéz végiggondolni, hogy mivel is telt el az a sok óra munkaidő. Ezenkívül egy új lehetőségre készülve sem kell újonnan összegezni az előző munkahelyen megszerzett tapasztalatokat, elvégzett tevékenységeinket.

Hány munkaórányi tapasztalat tesz egy adott szakterületen „profivá”?

Malcolm Gladwell kutatásai szerint kb. tízezer óra munka, gyakorlat, tapasztalat tesz minket kiemelkedővé egy adott szakterületen. Ezért is nagyon fontos, hogy jól válasszuk meg a szektort és azt a pályát, amin haladni szeretnénk. Az önismeret révén boldogabbak lehetünk: ha jól „szakosodunk”, és adott szegmensben el tudunk tölteni tízezer órát (akár munkahelyi váltásokat is belevéve), mert a miénknek érezzük, akkor örömünket is leljük majd a folyamatos tanulásban, ami az eredményes munkánkhoz kell.

És ha már tanulás, akkor egy „kontra” is legyen az érvek mellett: soha ne legyen öncélú a tanulás. Jó néhány hallgató jár egyetemre/főiskolára, és közben azon gondolkozik, hogy még melyik egyetemre iratkozzon be, aztán majd hol Phd-zen. Ezek a rendkívül tehetséges emberek sokszor hagyják, hogy elmenjen mellettük a világ: a gyakorlati tudás legalább olyan fontos, mint az elméleti!

Korábbi bejegyzések a Karriertanácsadó válaszol… rovatból megtekinthetőek ezen a linken.

Kérdésed van a Karriertanácsadóhoz? Küldd el ide: europass@tpf.hu
Állásra pályázol? Készítsd el önéletrajzodat, az Europass-sablon erre a linkre kattintva érhető el:

További kérdése van?

Az Europass dokumentumokkal kapcsolatban további információkat igényel?
Tegye fel kérdését a Nemzeti Europass Központ munkatársának! 
Telefonon: 06-1-236-5050 (hétköznap 9 – 13 óra között)
E-mailen: europass@tpf.hu

Az europass.hu honlapon sütiket (cookie-kat) használunk a jobb felhasználói élmény érdekében. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát. Tudjon meg többet »

Olvasta már? ×