Hírek

2014.05.27

A Karriertanácsadó válaszol…(21.) Kapcsolatépítés a köbön, avagy hogyan legyünk tudatos networkerek

Sokat halljuk manapság, hogy az álláskeresés során nagy fontossággal bírnak a kapcsolatok. Miért is lényeges a kapcsolatépítés? Hol van lehetőségünk „networkölni”? Milyen szempontok alapján bővítsük a kapcsolatrendszerünket? Miért fontos a tudatosság és az önismeret ezen az életterületen is? Mi az az érzelmi bankszámla? Pék Eszter, karrier coach, a FranklinCovey Magyarország tanácsadója válaszol.

Miért is lényeges a kapcsolatépítés az álláskeresés szempontjából?

Talán nem is gondolnánk, de manapság már kevésbé jellemző, hogy egy megüresedett állást nyilvános hirdetés alapján töltenek be. Sokan várnak ugyanis a cégen belüli feljebb lépésre, esetleg kipróbálnák magukat egy új területen, így horizontálisan, vagyis adott szervezeten belül, is be tudnak jelentkezni egy-egy pozícióra. Az is lehetséges, hogy vannak olyan „jó kapcsolattal rendelkezők”, akiket ismernek a felettesek egy korábbi munkájuk alapján, így bátran ajánlják őket a még meg sem hirdetett pozícióra. Továbbmegyek: egyes cégek ajánlói rendszert működtetnek az üres pozíciókra. Az a kolléga, aki tudja ajánlani ismerősét a szaktudása mentén egy adott pozícióra, bónuszt kap, ha az illetőt kiválasztják és a próbaidő alatt a cégnél marad. És, valljuk be: ha nekünk lenne olyan ismerősünk, akivel emberileg jó kapcsolatunk van és még szakmailag is megfelelne egy pozícióra, jeleznénk számára, hogy van üresedés: ez csak józan, jóhiszemű emberi viselkedés.

Tipp: Ezekből jól látszik, hogy a tény, hogy van állásod, nem jelenti azt, hogy nincs szükséged friss önéletrajzra. Tudtad, hogy az Europass CV-t PDF-formátumban lementve utána könnyedén vissza tudod tölteni az online kitöltő-felületre, ahol szerkesztheted, aktualizálhatod. Így ha adódik egy jó lehetőség cégen belül, pár perc munkával up-to-date önéletrajzot készíthetsz magadnak.


Hol van lehetőségünk „networkölni”?

Sokkal több lehetőségünk van kapcsolatokat építeni, mint gondolnánk! Onnantól kezdve, hogy egy egyetem vagy egy főiskola bejáratát átlépjük, érdemes nyitott szemmel járnunk és nyitottsággal (open mind!) megközelíteni, ami szembejön: ui. folyamatosan toboroznak minket. Vegyük elő a bátrabb, extrovertált oldalunkat, a kíváncsiságunkat, a tanulni vágyásunkat, és gondoljuk át, hogy amit felkínál nekünk egy-egy diákszervezet, szakkollégium, egyesület vagy más szakmai közösség, abban van-e olyan, ami számunkra fontos lehet. Benne vannak-e azok az értékek, amelyek mentén annak a közösségnek hosszabb távon tagjai lennénk, és szívesen alkotnánk-e hallgatói munkaközösséget azzal a tagsággal, amelyik toboroz. Ha igen a válasz a kérdésekre, akkor pedig döntsük el, hogy képesek vagyunk-e energiát fektetni abba a közösségbe, cserébe azért a megszerezhető tudásért és azért a kapcsolatrendszerért, amelyre az egyetem után támaszkodhatunk.

Ha nem szeretnénk magunkat egyik diákközösség felé sem elkötelezni, illetve ha már a munkaerőpiacon vagyunk, akkor is van még bőven alkalom a kapcsolatok kialakítására (ez néha pénzben több befektetést jelenthet!): látogassunk el pl. szakmai konferenciákra, iratkozzunk be egy kiegészítő OKJ-s tanfolyamra vagy nyelvtanfolyamra - ezek mind-mind bővítik a kapcsolatrendszerünket.

Tipp: Ha az olvasottak alapján azt érezzük, hogy ez nekünk nem megy, mert túl introvertáltak vagyunk, és biztosan nem is tudnánk mit adni egy új kapcsolatban, akkor ideje paradigmát váltani! Az, hogy emberek közé megyünk-e, amikor adódik egy esemény, döntés kérdése. Ha azt választjuk, hogy legalább kipróbáljuk, és megnézzük, milyen emberekkel ismerkedhetünk meg, véleményeket hallhatunk egy-egy szakmai rendezvényen, akkor fogjuk majd igazán látni, hogy megéri-e az extra befektetés…

Milyen szempontok alapján bővítsük a kapcsolatrendszerünket?

Találjuk meg azokat a közösségeket, amelyek szakmai szempontjaink szerint fontosak lehetnek: még a diplomaosztó előtt jó ismerni azt a piacot, azokat a piaci szereplőket, a tevékenységüket, a lehetséges pozíciókat és a lehetséges bérezést, amelyek majd hatással lesznek a pályánkkal kapcsolatos döntéseinkre. Látogassunk el azokra a rendezvényekre, amelyeken azoknak a cégeknek a vezetői adnak elő, ahol esetleg szívesen dolgoznánk! Nagyon sok mindent leszűrhetünk magunknak, és megragadhatjuk az alkalmat, hogy odalépjünk az előadását befejező vezetőhöz kiemelve pár pontot, melyek felkeltették figyelmünket.

Mit kell tudnunk magunkról? Azaz: miért fontos a tudatosság és az önismeret ezen az életterületen is?

A kapcsolatépítés ugyanúgy szól az önismeretről és saját magunk „értékesítéséről”, akárcsak az állásinterjú. Bizalmat kell építenünk, ugyanakkor ehhez szükséges, hogy mi is bízzunk önmagunkban. Ennek előfeltétele, hogy tudjuk, kik vagyunk és mit akarunk egy-egy kapcsolattól.

Tipp: Gondoljuk végig, hogy milyen minőségben vagyunk jelen a konferencián és azt hogyan tudjuk 1 percben bemutatni. Mi az a megkülönböztető többlet, amit mi megjelenítünk a többi jelenlévőhöz képest, és miben van esetleg szükségünk segítségre / miben szeretnénk együttműködni valakivel. Ha meg tudjuk mutatni, hogy milyen célunk van, fogunk a célhoz eszközt is kapni.

Mi az az érzelmi bankszámla és miért fontos ismernünk a kapcsolatépítéshez?

Stephen R. Covey A kiemelkedően sikeres emberek 7 szokása c. könyvben ír arról, hogy emberi kapcsolatainkban működtetünk egy ún. érzelmi bankszámlát. Legyen szó akár a családunkon belüli avagy a munkakapcsolatainkról, megvannak azok a működési módok, amelyek építenek egy-egy kapcsolatot, és azok is, amelyeknek negatív hatása van rá. Utóbbira példa, ha valakinek megígérünk valamit, és nem tesszük meg. Ilyenkor „kivét” keletkezik az érzelmi bankszámlán. Ugyanilyen, ha például valakiről valakinek rosszat mondunk úgy, hogy az illető nincsen jelen, és nem örülne annak, amit hall, ha jelen lenne. Ez rombolja a bizalmi szintet annál a személynél is, aki fültanúja ennek, hiszen azt a benyomást keltheti benne, hogy más jelenlétében majd róla is rosszat fogunk mondani. Ez azért fontos a kapcsolatépítés mentén, mert sokan „mennyiségi kapcsolatépítőkké” válnak, miközben a minőségi kapcsolatok azok, amelyekre támaszkodhatunk majd hosszútávon. Ennek megfelelően:

  • Ne ígérgessünk (pl. hogy folytatjuk vagy anyagot küldünk), ha nem gondoljuk komolyan a vállalásunkat!
  • Jelöljük be az újonnan megismert kapcsolatainkat LinkedInen, illetve Facebookon is – utóbbi közösségi hálón csak akkor, ha személyesen is jól tudtunk kapcsolódni az új kontaktunkhoz, és szívesen vennénk, ha a személyes posztjainkhoz hozzáférne!
  • Adjunk kapcsolatokat, ne legyünk irigyek: ha úgy ítéljük meg, hogy hasznos lenne megismerkednie két ismerősünknek, kérjünk engedélyt, hogy összekapcsoljuk őket, majd osszuk meg a kontaktadataikat egy közös e-mailben!
  • Végezetül egy örökérvényű mondás Iszokrátésztól: Viselkedjünk úgy másokkal, ahogyan mi is elvárnánk, hogy velünk viselkedjenek.

Korábbi bejegyzések a Karriertanácsadó válaszol… rovatból megtekinthetőek ezen a linken.

Kérdésed van a Karriertanácsadóhoz? Küldd el ide: europass@tpf.hu
Állásra pályázol? Készítsd el önéletrajzodat, az Europass-sablon erre a linkre kattintva érhető el.

További kérdése van?

Az Europass dokumentumokkal kapcsolatban további információkat igényel?
Tegye fel kérdését a Nemzeti Europass Központ munkatársának! 
Telefonon: 06-1-236-5050 (hétköznap 9 – 13 óra között)
E-mailen: europass@tpf.hu

Az europass.hu honlapon sütiket (cookie-kat) használunk a jobb felhasználói élmény érdekében. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát. Tudjon meg többet »

Olvasta már? ×