Hírek

2016.12.22

A jövő munkahelye

Több kreativitás, automatizált munkafolyamatok, alfaegyed helyett megfelelően motiváló főnökök és önálló, vagy csapatmunkára képes alkalmazottak – nagyjából ez várható a jövő munkahelyén, ami adott esetben nem egy irodai íróasztal lesz, hanem mind inkább mobil munkaállomás – prognosztizálja Tyukodi Gergely jövőkutató.

Milyen lesz a jövő munkahelye? Egyáltalán, mennyire lehet ezt hosszú távra előre jelezni?

A jövőkutatás főként arra tud koncentrálni, hogy milyen új trendek befolyásolják a jelenben zajló folyamatokat. Például ma nagy kérdés, hogy a technológiai változások, a világban zajló politikai események hogy hatnak a majdani munkahelyekre. Fontos kimondani: a jövőkutatók azt nem tudják megmondani, hogy pontosan mi fog történi húsz vagy harminc év múlva, hiszen annyira összetett és bizonytalan minden. Érdemes azonban végiggondolni, hogy mi fog változni a gazdaságban, a technológiában, mik lesznek a társadalmi elvárások, milyen következményekkel jár az újabb generációk belépése a munkahelyekre. Ezek alapján nagyjából abban lehetünk csak biztosak, hogy minden rugalmasabb lesz, hiszen egyre többen várják el a kötetlenebb munkaidőt – mindezt a technológiai vívmányok meg is könnyítik.

Nyilván vannak szolidabb és vadabb elképzelések a jövő munkáját illetően. Melyek a legfantáziadúsabb verziók?

Pár éve a tudósok, sőt a populárisabb televíziós műsorok is elkezdtek azzal foglalkozni, hogy a virtuális valóság mennyire határozhatja meg a munkahelyeket. Volt olyan elképzelés is, hogy az embereknek lesz a virtuális valóságban egy úgynevezett második életük – erre épül az amerikai Second Life, az internetalapú virtuális világ –, amelyben virtuális közösségeket, úgynevezett avatarokat alakítanak majd ki, s ott gazdálkodnak, építenek és ingatlant vesznek, mindezt a valóságos bankszámlájukról a virtuális számlájukra átutalt pénzből. Az is elképzelhető volt, hogy a virtuális kaszinókban játszanak, s ha nyernek, a nyereményüket vissza tudják váltani igazi dollárra vagy euróra. Valószínűleg nem ez lesz a jövő, de ez is egy lehetséges irány. Már csak azért is, mert a gazdasági teljesítménynek vannak korlátai, így a virtuális dolgok könnyen begyűrűzhetnek.

Ha nem ennyire elvadult elképzelésekre gondolunk, mégis mik a közeljövőben várható változások a munka frontján?

Egészen biztos, hogy többet fogunk otthonról dolgozni, ahogy pörög a technológia. A legtöbb munkahelyen már nem elvárás, hogy reggel 9-től délután 5-ig bent üljenek a munkatársaknak egy fix íróasztalnál. Sokunk laptoppal dolgozik már ma is, és nem is feltétlen kell egy állandó munkaállomás egy adott irodában – nem is lesz mindenhol. A szabadság egyre többet számít a munkavállalóknak. De nincs is ma már sok értelme a fizikailag egy helyen tartózkodásnak, hiszen egyre több az automatizált folyamat. Inkább a gondolkodás, a kreativitás lesz az érték a munkaerőpiacon. Azt fogják elvárni a cégek, hogy ne adatokat rögzítsünk, hanem gondolkodjunk, irányokat szabjunk meg. A megoldásokat pedig a technológia már ma is többé-kevésbé szállítja. A mesterséges intelligencia-kutatások is abba az irányba mennek, hogy ami tanulható, azt automatizáljuk.

Rendszeresen jelennek meg felmérések arról, hogy milyen szakmák tűnnek el hamarosan. Mennyire kell ezeknek hinni?

Ezek a jóslások általában rövid távúak. Amikor én egyetemre jártam, azt sulykolták belénk, hogy rengeteg közgazdászra lesz szükség, mérnökökre viszont szinte alig. Ehhez képest mostanára kapkodnak a cégek azok után a szakemberek után, akik a különféle gépeket, kütyüket működtetni, programozni tudják. Valószínű tehát, hogy jó ideig még szükség lesz informatikusokra.

Mennyire megfelelő mindehhez a rendelkezésre álló munkaerő képzettségi szerkezete?

Magyarországon a felsőfokú képzéseknek túl nagy értéket tulajdonítanak. Ugyanakkor lassan telítődnek azok a szakmák, amelyekben diplomára van szükség. Mindeközben pedig hiány lett szakmunkásokból – a két tendencia következtében elkezdett közeledni egymáshoz a felsőfokú és a középfokú végzettségűek bérszintje. Külföldön hagyományosan nem volt ekkora szakadék, Nyugat-Európában és az USA-ban is jellemzően beletartozhat a középosztályba egy megbecsült szakmunkás. Egy pincér vagy egy festő könnyen tud annyit keresni, mint az, aki felsőfokú végzettséggel adatot rögzít vagy egyik táblázatból a másikat állítja elő – és ez lassan Magyarországon is így lesz. Nagy kérdés, hogy az új generációk mennyire gondolják majd ezek után szükségesnek a diplomaszerzést. A mai harmincasokat-negyveneseket még erősen nógatták a szülei, hogy menjenek egyetemre, ha jól akarnak keresni felnőttkorukban – ez volt az alapfeltevés. Most már kevésbé van így: sokkal többen boldogulnak diploma nélkül, becsületesen kitanult jó szakmákkal is.

Hogyan alakulhatnak a fizetések? Milyen különbségek lesznek például a kezdő bérek és a több éves tapasztalattal rendelkező szakemberek bére között?

Az IT és a pénzügyi szektorban máris megugrottak a kezdő fizetések, viszont pár év emelkedés után, mintha nehezebb lenne előrébb lépni – mind pozícióban, mind jövedelmi szinten. A top helyekre sokszor csak akkor lehet feljutni, ha üresedés van, amúgy egyre laposabbak a szervezetek, keveseknek adatik meg a folyamatos felemelkedés.

Mennyiben változik a vezetők szerepe? Meddig lesz elegendő, hogy a cég élén van egy alfaegyed, aki mindenkit irányít, mindenhez ért?

Motiválnia kell tudni a vezetőnek, s ahelyett, hogy minden munkafázisba belelát, szabadságot kell adjon a beosztottainak. Egyfajta soft coaching kerül előtérbe. A dolgozókkal szemben viszont egyszerre lesz elvárás az önálló munkavégzés és a csapatmunka is, hiszen nem feltétlenül lesznek olyan feladatok, amelyeket egyedül el tudnak végezni a munkatársak. Csapatmunkában gyorsabbá válhat például a termékfejlesztés vagy a szolgáltatások ügyfélközpontúvá alakítása.

A kutatások szerint az Y generáció tagjai másképp dolgoznak, mint a korábbi korosztályok, a Z generációra pedig végképp azt mondják, hogy céltudatosak, szívesen cserélgetik a munkahelyeiket. Ők hogyan tudnak majd megfelelni az elvárásoknak?

Nem lesz más választásuk. Várható, hogy előbb-utóbb falakba fognak ütközni. Komoly társadalmi kérdés lesz, hogyan lehet majd őket kezelni. Mivel nagy önbizalommal rendelkeznek, először talán még sikereket érnek el, de aztán ha elkezdődnek a kudarcok a munkahelyükön, segítségre fognak szorulni. Elképzelhető, hogy emiatt felerősödnek a támogató területek: hogy az új kihívásoknak stressz és frusztráció nélkül meg lehessen felelni, mentorok, pszichológusok, coach-ok sorakoznak majd fel.

Ezekre a változásokra természetesen az oktatásnak is reagálnia kell. Nagy slágerszó lett például a munkahelyeken az ügyfélélmény-központúság – ehhez meg kell tanulni más fejével gondolkodni, hiszen azt kell kitalálni, hogy mi kell az ügyfélnek. Az ilyen típusú gondolkodásra pedig már az iskolában kell megtanítani a fiatalokat.

Az interjút készítette: Tóth Ildikó

További kérdése van?

Az Europass dokumentumokkal kapcsolatban további információkat igényel?
Tegye fel kérdését a Nemzeti Europass Központ munkatársának
Telefonon: 06-1-236-5050 (hétköznap 9 – 13 óra között)
E-mailen: europass@tpf.hu

Az europass.hu honlapon sütiket (cookie-kat) használunk a jobb felhasználói élmény érdekében. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát. Tudjon meg többet »

Olvasta már? ×